A tudós számára a mûszer olyan kincs, mint a mûvésznek a remekmívû hangszer. A mûvész hangszere és a tudós mûszere között van azonban egy nagyon is szembetûnõ különbség. Ahhoz, hogy a mûvész megszólaljon és rangot vívjon ki a maga számára, meg kell hogy szólaltassa hangszerét. A tudós rangot vívhat ki magának anélkül, hogy a mûszerhez hozzájutna, mert rang nélkül hozzá sem juthatna a mûszerhez. Minél nagyobb a rang, annál drágább a hozzá tartozó mûszer. Hogy a rang kivívása hogyan történik, az egészen más lapra tartozik. (Lásd pl. életmû és kritikája!) De ha már mindkettõ megvan, többé szét nem választhatók lesznek.
A mûszer a tudós életében kettõs szerepet tölt be:

1. Elképzelhetõ, hogy bizonyos körülmények között esetleg meghatározott átmeneti idõre, más személyek számára is hozzáférhetõen mint mérõmûszer tölti be hivatását.
2. Mint fõ funkció azonban két lehetõség egyikeként jelentkezik:

A) Fétis
B) Totem.

Az 1. variáns annyira "atipikus", hogy nemigen érdemel meg bõvebb boncolgatást. vitathatatlan és kétségtelen, hogy extrém körülmények között elkerülhetetlen egy-egy mûszernek rövid idõre történõ bekapcsolása és üzembe helyezése. Nyilvánvaló, hogy ez legalább olyan ártalmas a tudósnak, mint a mûszernek.
A tudósnak így szembe kell néznie bizonyos kísérletileg meghatározott tényekkel, melyek szinte kivétel nélkül ellentétben állnak korábbi elképzeléseivel (munkahipotézis). Rengeteg hercehurcával jár ezt követõen a mûszer adatainak és a tudós nézeteinek egyeztetése. Sokkal jobb tehát, ha a mûszert be se kapcsolják. A tudós megkíméli magát egy sor kellemetlenségtõl, a mûszer pedig zavartalanul töltheti be fétis vagy totem funkcióját.
Ennek gyökerei az egyetemi évekre nyúlnak vissza. Az egyetemi évek során a különbözõ laborokban sok minden hasznosat lehetett összelopkodni. Kémcsövet, analíziseredményeket, beadandó preparátumokat és gömblombikot. De bizonyos dolgok sérthetetlenek voltak: spatula, olló, csipesz - mind megannyi tabu. Nem kellett arra sem-miféle jelzést tenni, mindenki tudta, melyik olló kihez tartozik, s ha egy gyönyörûséges, rozsdamentes csipesz kellette magát egy asztalon, senki hozzá nem nyúlt. Tabu volt. Tudósunk elvégezvén az egyetemet, elhelyezkedett. Napok alatt rádöbbent, hogy az eladdig tabuk korántsem sérthetetlenek. Féltve õrzött ollója másnapra eltûnt, csipesze sehol, a spatulájával pedig a fõnöke unottan keverte reggel a kávéját. Ha ti így, én is így, gondolta az ifjú titán, s harmadnapra nyolc ollója, hat csipesze és egy tizenkét személyes spatulakészlete volt. Valamennyibe belevésve röviden annyi, hogy Ezésez Géza. Másnap nem volt ollója, csipesze és spatulája. Egy hét múlva huszonegy ollója, tizenkét csipesze és nyolcvanöt spatulája volt. De csak egyetlen napig. Akkor jött rá, hogy ezek nem tabuk. Tabu a fõnökének a pH-mérõje. Ahhoz bezzeg senki se mer nyúlni. Még õ maga sem. Meg a szomszéd laborban az a hûthetõ-fûthetõ micsoda, amibe egyszerre tizenkét olyan hosszú vacakot lehet berakni. Ezt fétisként tisztelik. Arról hosszan beszélnek. Idõnként leveszik a porvédõjét, bekapcsolják, de csak pillanatokra. Azt is megfigyelte, hogy újabb és újabb pótalkatrészek érkeznek hozzá. Már egy egész szekrény telt meg kisebb-nagyobb dobozokkal. A szekrény bezzeg zárva van. Olló, csipesz meg csak úgy összevissza hever mindenfelé. Meg spatula is. Nem telt el három év és tudósunk laborjában áll a hûthetõ, fûthetõ fétis. De ez még mindig csak a kezdet. Mert a betetõzés a totem birtoklása. Tizenötezer dollár felett a mûszer már totem, amit nemcsak az õ, de idegen laborbeliek is istenként tisztelnek. Birtoklása amolyan félig-meddig alisteni rangot jelent. Totem birtoklása a tudós életében a csúcs közelségét jelenti. Nem véletlen, hogy a tabuk és a fétisek birtoklását még íratlan törvények se szabályozzák. Bezzeg a totemeknek szigorú etikettje van:

1. Totem nem lehet belföldi mûszer.
2. Szocialista országból származó mûszer csak abban az esetben töltheti be a totem szerepét, ha:

a) Nyugati piacon hasonló nincs.
b) Semmi feltûnõ jelzés nem utal az eredetére.

1. Totem funkcióját betöltõ mûszerbõl az intézetben nem lehet egynél több.
2. Azt a látszatot kell kelteni, hogy a totemet csak magas képesítésû tudós kezelheti.
3. A totem évente egyszer, legfeljebb kétszer mûködhet. A közbensõ idõben azt kell mondani, hogy:

a) Várjuk a szervizt Buenos Airesbõl.
b) Pihentetni kell a héliumcsapokat.
c) Nem jött meg a zürichi különgép az argon-trioxiddal.
d) A komputer nem gyõzi a kiértékelést, várni kell.