Az életmû és kritikája 

"Akkor jó a kritika, ha fáj." (F. B. Straub)

"Jó, egy nyavalyát!" (T. Dévényi)

Az Életmû elválaszthatatlan a kritikájától. Együtt fakad a magjából, együtt nõ, terebélyesedik. Lehetetlen lenne külön tárgyalni a Mûvet és külön a Kritikáját, annyira összeforrottak, hogy végül is szinte egyetlen egységet alkotnak. A tudományos kritikának egyik alapvetõ ismérve éppen a Mûvel való legszorosabb kapcsolata. Ez az a pont, amelyben lényegében eltér egyéb alkotó területek (zene, irodalom, színház stb.) kritikai munkáitól. A tudományos munkát tudós alkotja. De bírálatát is. Nem valamiféle fellengzõs kritizálgatás öncéljáért, hanem egyes-egyedül az egyetemes tudomány fejlõdése érdekében. A Mû végül is két ember együttes alkotásává válik, ahol már elmosódnak a határok az alkotó és a bíráló között. Más alkotói területeken ez nem így van, hiszen a zenét a zeneszerzõ szerzi, bírálatát pedig a zenekritikus írja meg, még érdekeik sem azonosak. A tudományos kritika csak, és kizárólag csak a Mûvet boncolja, szedi ízekre, hogy újra összerakva még értékesebb gyöngyszemet nyújtson az Embernek. Szinte elhanyagolható a bírálat kialakításánál az, hogy a kérdéses tudományos Mûvet:

kicsoda,
milyen beosztásban,
hol,
kinek az irányítása mellett,
milyen beosztottakkal,
mióta,
mirõl,
meddig
alkotta.
A tudós Mûve úgy fejlõdik, mint egy elvetett mag. Elõször kis csíra tesz belõle (cikk), majd szárba szökken (kis doktori disszertáció), ezt követõen lassan oldalhajtásokat kezd hozni (kandidátusi értekezés), egyre inkább terebélyesedik (nagy doktori disszertáció), végül dús, áthatolhatatlan lombot hajt (akadémiai levelezõ tag). Mire pedig lassan a leveleit elhullatja, akadémiai rendes tag lesz belõle.
Az Életmûhöz egyetlen tézis is elegendõ. Megfelelõ körülmények közé helyezve (labor, Fõnök, munkatársak, nyüzsgés stb.) úgy elkezd burjánozni, mint egy daganatsejt. De azzal éles ellentétben, a legeslegritkább esetben rosszindulatú. Még ennél is ritkább esetben hasznos. Igazolásul vizsgáljuk meg Ezésez Géza Életmûvét, bírálataival egyetemben.
Tudósunk most huszonnégy éves és közlésre nyújtotta be elsõ mûvét.
Cím: Penetron, a kan egér szagának legkisebb egysége.
Terjedelem: 2 oldal, 1 ábra (a kan egér fényképe), 1 irodalmi hivatkozás: Brehm: Állatok Világa, II. 365. I. rágcsálók.
Tézis: A Penetron a kan egér szagának legkisebb egysége. Már egy Penetron kihat a macska magasabb agytevékenységére.
 
A Mû bírálata:
Megalapozatlan fantazmagória. A közölt ábra (egér fényképe) annyira alulexponált, hogy az is lehet, hogy macska. Az irodalmi hivatkozás pontatlan. A 365. oldal helyett 366. oldal. Közlését átdolgozva sem javaslom.
(Az építõ kritika tudósunknak szinte szárnyakat ad és fejlõdése nagyságrendekkel gyorsul fel. A bírálat aspektusából nézve pedig már körvonalazódik a parallelizmus: rövid cikk, rövid bírálat.)

Tudósunk huszonnyolc éves. Kisdoktori értekezést nyújt be.
Vagyis négy éve dolgozik már valahol. Valahol. Valahol. Valahol...
Cím: A Penetron hatása a macska magasabb agytevékenységére.
Terjedelem: 80 oldal, 2 ábra (a macska, illetve az egér fényképe), 3 tábla, 2 irodalmi hivatkozás, Brehm: Állatok Világa, II. 365. I. és 1 saját közt.
Tézisek: A Penetron a kan egér szagának legkisebb egysége. Már 1 Penetron kihat a macska magasabb agytevékenységére. 0,1 Penetron hatására a macska arra gondol, hogy a kan egér nem is olyan büdös.
 
 

A Mû bírálata:
A 80 oldal terjedelmû, 2 ábrával és 3 táblázattal kiegészített, szépen megszerkesztett értekezés gondos kísérletezõ munkájára vall. A közismerten nehéz körülmények között mûködõ iskola újabb szép példája, hogy akarással és intuícióval is lehet új gondolatot diadalra vinni. A nemes törekvéseket híven tükrözõ munkát elfogadásra ajánlom.
Néhány, a lényeget nem érintõ apró megjegyzés:
3. l. Az 1. ábrán macska helyett kutya van.
5. 1. A második ábra annyira alulexponált, hogy nem látható, vajon egér vagy macska van-e a képen.
7. l. majd végig a kéziraton, a hivatkozott saját cikk nem jelent meg sehol.
17. l. Hivatkozás téves, Brehm: Állatok Világa, II. 365. helyett 366. l.
75-80. l. Semmi sem támasztja alá experimentálisan azt a tézist, miszerint a macska azt gondolja, hogy a kan egér nem is olyan büdös.
1-80. l. Nem világos, hogy mi is az a Penetron.
Összefoglalva: A szépen kivitelezett, jól megszerkesztett intuitív munkát elfogadásra javaslom.
(Ennek a bírálatnak alapján világosan láthatjuk a Mû és a bírálat terjedelme egyenes arányban áll egymással, a tartalom viszont fordított viszonyban van. Belépett az egyenletbe a T-konstans, ami a bírálat társadalmi hátterét adja meg).

Tudósunk közben harmincöt éves lesz és kandidátusi értekezést nyújt be.
Címe: Penetrographia a macska magasabb agytevékenységének vizsgálatában.
Terjedelem: 160 l, 5 ábra (macska elölrõl, macska hátulról, egér elölrõl, egér hátulról, a Penetrograph prototípusa), 32 táblázat, 17 irodalmi hivatk. Brehm: Állatok Világa, II. 365., Kisdoktori értek., 15 eredeti közl.
Tézisek: A Penetrographia a világon elsõ kvantitatív módszer a kanegérszag mérésére. Segítségével vizsgálható a Penetron (a kanegérszag legkisebb egysége) hatása a macska magasabb agytevékenységére. 0,1 Penetron hatására a macska arra gondol, hogy a kan egér nem is olyan büdös.

A Mû bírálata:
A 160 oldal terjedelmû, 5 ábrával és 32 táblázattal ellátott értekezés kivételesen érdekes kérdés nagyszerû feldolgozását tárja elénk. A Penetrographia nemzetközileg elismert szakértõje, aki egyben a Penetrograph prototípusának is megalkotója, nagy kritikai érzékkel foglalja össze e szövevényes terület eddigi irodalmát. A módszer kidolgozása és a prototípus megalkotása kivételes technikai felkészültségre utal.
Új eredmények terén kiemelném a Penetronnak, mint a kanegérszag legkisebb egységének definiálását, illetve élettani hatását a macska agytevékenységére. Kivételesen érdekes, hogy 0,1 Penetron jelenlétében a macska arra gondol, hogy a kan egér nem is olyan büdös. Mielõtt néhány lényegtelen apróságra kitérek, hangsúlyozni szeretném, hogy a kiváló kutató nagyszerû értekezését a legmelegebben elfogadásra ajánlom.
A lényeget nem érintõ néhány kisebb észrevételem
3. l. Az 1. ábrán macska helyett kutya van, nem elölrõl, hanem hátulról.
5. l. A 2. ábrán nem macska van, hanem kutya, nem hátulról, hanem elölrõl.
8. l. 3. ábra. A fénykép alulexponált, nem látható, hogy az egér elölrõl van-e.
12. l. 4. ábra hiányzik.
23. l. 5. ábra. A Penetrograph prototípusának fényképérõl lemaradt a magyarázó szöveg. Kérdem a jelölttõl, hogy a W. C. -kagylónak mi a szerepe az ábrán, vagy talán véletlenül került a képre?
25. l. Hivatkozás téves. Brehm: Állatok Világa, II. köt., 365. I. helyesen 366. I.
26. l. majd, végig a kéziraton: semmi sem támasztja alá experimentálisan azt a tézist, miszerint a macska azt gondolja, hogy a kan egér nem is olyan büdös!
27. l.-tól végig a szerzõ használja azt a kifejezést, hogy "Penetron". Nem világos elõttem, hogy mi is az a Penetron.
Összegezve: Kivételesen érdekes téma nagyszerû feldolgozása. Új módszer alkalmazása új területen, önálló, érdekes eredményekkel. Az értekezés elfogadását a legmelegebben ajánlom.
(Vagyis vitathatatlan, hogy a bíráló ezt a Mûvet még elolvasta. Erre utalnak a konkrét kifogások néhány részletkérdésben. De érezhetõ a fokozatosan kialakuló formula érvényessége és már közel van a pályának az a pontja, ahol a bíráló már nem olvas, csak bírál.)

Tudósunk negyvenhárom éves és benyújtja nagydoktori értekezését.
Címe: Penetrographia és az agy.
Terjedelem: I. kötet 175 l, II. kötet 163 l. 5 ábra, 67 táblázat, 38 irodalmi hivatkozás. (Azt hiszem, az ábrák és hivatkozások ismertetése felesleges, elégséges a kandidátusi értekezéshez visszalapozni.)
Tézisek: A Penetrographia és Penetrometria új korszakot nyitott az egérszagnak az agytevékenységre kifejtett hatása vizsgálatában. A kvantitatív és félkvantitatív módszer lehetõséget nyújtott a Penetron hatásmechanizmusának kutatására. A Penetron definíciója. Penetrometrikus adatok segítségével elsõnek sikerült feltárni, hogy 0,1 Penetron jelenlétében a macska arra gondol, hogy a kan egér nem is olyan büdös.
 

A Mû bírálata:
(A bírálat terjedelme 39 normál oldal. 38 oldalon felsorolás a terjedelemrõl, ábrák, táblázatok száma, irodalmi hivatkozások stb.)
A maradék egy oldalon: "A nemzetközileg elismert nagy hírû iskola alapokat teremtõ munkáját nem lehet a szokványos szavakkal jellemezni. Olyan szövevényes útvesztõ világos körvonalazásával állunk szemben, melyre a molekuláris biológiában az elmúlt három évtizedben kevés hasonló példára bukkanhatunk. A Penetron definíciója, a Penetrograph megalkotása, a Penetrometria és Penetrographia bevezetése új fejezetet nyitott az agytevékenység molekuláris regulációjának és biokémiai mechanizmusának kutatásában. Várható, hogy ez az eredményhalmaz közvetlenül gyümölcsöztetheti lesz a medicina és a biológia csaknem minden olyan területén, mely közvetve vagy közvetlenül kapcsolatban áll az agytevékenységgel.
Az iskolát teremtõ, nagyszerû, több évtizedes munkát a legteljesebb mértékben elfogadásra ajánlom.
Méltatlan lenne e nagy mû bírálatát néhány apró észrevétellel megnyújtani. (Az 1. ábrán macska helyett kutya van stb.) A végeredmény a lényeg, és azt megkaptuk."
Vagyis a bíráló már megrettent a feladatától és csak az elsõ ábráig olvasta el a Mûvet. Egyrészt túl nagynak találta, másrészt egy szót sem értett belõle. Márpedig, ha valaki idáig eljut, abban kell hogy valami legyen. Levágni tehát nem tanácsos, mert mi van akkor, ha az a Penetron vagy mi a csuda tényleg valami fontos. Legjobb tehát a békesség. Végeredményben így alakul ki a MÛBÍ formulája (mû és bírálata viszonyát kifejezõ matematikai összefüggés)

MÛ = (T · bt + stfðmt') / (bt' + mt)

MÛ = mû értéke
T = szerzõ társadalmi helyzete (mindent beleértve! )
bt = bírálat terjedelme
bt' = bírálat mondanivalója
stf = bíráló saját tud. fokozata
mt = mû terjedelme
mt' = mû tartalma

Tartalomjegyzék  Következõ rész: Az elismerés