A Tudós gazdag fegyvertárának legékesebb darabja a memória. A Tudós életében a memória olyan szerepet tölt be, mint ökölvívóéban az erõ, autóversenyzõében a merészség.
A memória az agytevékenység egy sajátos, funkcionális egysége. A legújabb kutatások alapján a Tudós agymûködése négyütemû.

1. ütem: szívás.

2. ütem: sûrítés.

3. ütem: robbanás.

4. ütem: kipufogás.

A memória, mint az agytevékenység funkcionális egysége az életkortól és életmódtól (feltételektõl stb.) független és állandó. A memória az életkortól függetlenül stabil és egyenletes. A memória az emberi szervezetnek egyetlen olyan pontja, mely változatlanul funkcionál a kifejlõdés és elhalás közötti periódusban. Csak a szeleprendszerben mutatkozik némi elváltozás az életkor függvényében. A memória változatlan. Az ütemek körül vannak csak kisebb-nagyobb malõrök. Nézzünk meg egy könnyen általánosítható példát:

Tudósunk harminckét éves. Hat munkatárssal dolgozik, három hölgy és három úr alkotja munkacsoportját. A hölgyek neve Teréz, Matild és Fruzsina. Az urak neve: Gyõzõ, Lukács és Henrik.
Ebben a korban nem jelent problémát reggel üdvözölni munkatársainkat, sõt, rögtön, azon frissiben néhány utasítást is kiadni, így valahogy:
Jó reggelt Terike, Matild, Fruzsina: szervusztok fiúk; Gyõzõ, kérlek, ugorj le a raktárba acetonért; Lukács, mi van a kis hörcsögökkel, fejlõdnek? fejlõdnek? Henrik, elnézést, de még nem olvastam el.
Ez a reggeli nyitó mondat a szeleprendszer tökéletes mûködésére, gyors szelepmozgásra, hibátlan ütemsorrendre utal. Mindenekelõtt kiemelendõ, hogy a szívószelep-rendszer (vagyis az információk gyors, egymást követõ felvétele) és a kipufogószelepek mûködése szinkronban van.
Tíz év múltán a memória mit sem változik. Pontosan tudjuk, hogy reggel hol is vagyunk. Ismerünk minden arcot. Ismerünk minden szegletet. Tudjuk az összes, porosodó üvegrõl, hogy mit rejt magában. Cetlik nélkül is tudjuk, hogy melyik hörcsög mit evett az este. DE. A szívószelep-rendszer és a kipufogó-szelepek mûködése már nem teljesen szinkron. Kis elcsúszások vannak. A reggeli bevonulást követõ elsõ mondat már valahogy így hangzik:
Jó reggelt Ju, izé Man, namindjárt Tema-Fru, hm pá lányok. Hen, Henr, Henri, GYÕ-ZÕÕÕÕ, hozz fel, kérlek, acetont. Hörcsögöm, mi van a Lukáccsal? Izé, Lukács, mi van a hörcsögökkel? Pajtikám, elnézést, még nem olvastam el.
Ha ezt a reggeli nyitó mondatot kissé elemezzük, szembetûnõ, hogy gyakorlatilag minden információ benne van, kivéve Henrik nevét. Ha kicsit több idõt szánt volna a dologra, biztos, hogy az is elõjön. Csak arról van szó, hogy a robbanás - mint harmadik ütem - sokkal elõbb következik be, mint a kipufogás, s a fáziseltolódás következtében még feldolgozatlan, sûrített információk kerülnek a felszínre.
Ez az idõk múlásával romlik.
A memória változatlanul kitûnõ. De a sûrítés sem az igazi, a kipufogás pedig néha még a szívást is megelõzi. Ebben a stádiumban két eset lehetséges.

a) Reggel egy szót sem szólni. Majd csak lesz valahogy
b) Kerülni a túlzottan konkrét megnyilvánulásokat.

Ha a b) variáns elkerülhetetlen, a reggeli nyitó mondat így hangzik:
Jó reggelt kislányok, hogy vagyunk, hogy vagyunk? Szervusztok urak ! Öreg fiú - egy kis izét kellene felhozni a raktárból. Pajtikám, hogy vannak a kis szõrösök? Tudtam, hogy valamit elfelejtettem! Vén csataló, még ma elolvasom azt a hogyishívjákot!
Ezzel már meg is úsztuk a dolgot, nagyjából.
Nem kell újabb tíz esztendõ és a galibákat már nemcsak a szeleprendszer aszinkron mûködése okozza. Ebben a stádiumban az ütemek sorrendje változik meg.
Mint láttuk az elõzõek során, az ütem sorrendje még aszinkron mûködés esetében is 1-2-3-4. volt. Az idõk folyamán azonban ez a sorrend alapjaiban felborul, és általában 4-1-2-3 sorrend alakul ki. Vagyis a kipufogás megelõzi a szívást, serítést és robbanást. Ez az a stádium, amikor nagyon kell ügyelni arra, hogy a tudóst ki ne szakítsuk megszokott környezetébõl, mert ezzel az ütemsorrenddel idegen környezetben életképtelen.
A 4-1-2-3 ütemsorrend fellépésekor a reggeli bevonulás vázlatosan így alakul:

Szervusztok. Kollektív köszönés, esetleg egy- két paskolással. Ez nem konkrét, nagyot nem lehet tévedni. Nevek kiejtése feltétlenül kerülendõ!

Na, mi újság? Elkerülhetetlen betájoló kérdés. A válaszokból (de már a hangsúlyozásból is) egyértelmûen megtudhatjuk, hogy jó helyen vagyunk-e? Nem  kétséges, hogy meglepett válasz esetén valahol máshol (értekezlet, vita stb.!) kellett volna lennünk.

Na, hogy megy a munka? A válasz nemcsak szakmai, de idõhatározó jellegû is. A válaszból ugyanis világosan kiderül, hogy

A 4-1-2-3 ütem idõszakában napközben már nincs ekkora jelentõsége az ütemsorrend felborulásának, mert:

a) A naptárból mindig megtudható, hogy hol vagyunk.
b) A munkatársak fél mondatokat is megértenek.
c) Megfelelõ világításnál nem kell neveket használni.
d) Ha nem megszokott környezetünkben vagyunk, hanem pl. értekezleten, elõadáson, kongresszuson stb., többnyire magunkfajta kartársak társaságát keressük, s ezzel már eleve számos problémát elháríthatunk. Mert õk is. Illetve õk se.