Kongresszusi részvétel 

"Nyüzsögni, nyüzsögni, nyüzsögni!"
(Dévényi, Elõdi, Keleti, Szabolcsi)

A kongresszusi részvétel a tudós számára olyan, mint mûvésznek a koncert. Minden szempontból. A tudós is hónapokig készül. Próbálgat. Részben experimentálisan, részben társadalmilag. Vagyis ernyedetlen lankadatlansággal bizonyítja, hogy nincs nála alkalmasabb, aki azon vagy ezen a kongresszuson képviselhetné a szakmát. Az idegfeszültség is közös. A fõpróbával kapcsolatos tapasztalatok is hasonlók. (Sikeres fõpróba - biztos bukás.) Talán csak annyiban van jelentõs különbség, hogy a tudós kongresszusi elõadásáért nemigen állnak jegyért sorba az emberek, és honoráriumról sem lehet beszélni. Sõt, a kongresszuson való részvételért a tudós szívesen hoz jelentõs anyagi áldozatot is.
A kongresszuson való részvétel jelentõségét több tényezõ szabja meg. Ezek között a fontosabbak:

A)  Munkánk megismertetése a szakterület specialistái elõtt.
B)  Mások munkájának megismer(tet)ése.
a) ismeretbõvítés céljából
b) ötletszerzés céljából
C)  Egyéb
a) városnézés
b) országjárás
c) ott élõ rokonok meglátogatása és pumpolása
d) nyugati eredetû gépkocsi szervize
e) mint d) kis javítással
f) mint e) nagyjavítással
g) kocsicsere
h) nem tartós fogyasztási cikkek beszerzése
i) tartós fogyasztási cikkek beszerzése
j) szexfilmek és mulatók megtekintése
k) szex- és pornóirodalom beszerzése
l) következõ kongresszusi részvétel elõkészítése
m) elõre nem látható tényezõk.
A kongresszuson való részvétel esetében az A) és B) tényezõk elenyészõ szerepet játszanak. Mindent el kell azonban követni annak érdekében, hogy ez ne tûnjön fel, illetve a C) variánsokat diszkréten realizáljuk. Ha a kongresszuson több szekció van, reggel mutatkozzunk néhány percig a megnyitás elõtt, lehetõleg gyors mozgással, valamennyi szekció elõtt. A program és a hagyományos táska lobogtatása elõnyös. Tegyünk úgy, mintha keresnénk valakit, ezért a nagy sietség egyik szekcióból a másikba.
Távoli alakok felé integetés kifejezetten jó benyomást kelt. Távozni csak az elsõ elõadás elsõ vetítése alatt célszerû, sötétben.
Nap közben nyugodtan intézhetjük a C) variánsok soron következõjét. Ha bárkivel találkozunk a kongresszusi részvevõk közül a
városnézõ buszon
országjáró buszon
rokonok szomszédságában
nyilvános helyen
nyilvánosházban
autójavítónál
pornóbutikokban
sztriptízbárban
stb.
szemünk se rebbenjen, mert hisz feltehetõen neki sem rebben. Ha igen, az az õ baja. Ne járjon kongresszusra.
Jobb kongresszusokon délelõtt és délután kávét szolgálnak fel a szünetben, süteménnyel, térítésmentesen. Ezeket az alkalmakat használjuk fel táplálkozásra. Néhány napos szénhidrátdús, fehérjeszegény élelmezés nem tragikus, a sütemény laktat. Kellõ rutinnal a szünet tartama alatt, megfelelõ helyzetváltoztatásokkal elfogyasztható 30-35 sütemény, 5-6 csésze kávé. Ez napjában kétszer bõségesen fedezi az energiaszükségletet, s tetemes napidíj-megtakarítást eredményez. Egyben ezek az "állófogadások" kedvezõ idõpontok a szakmai nyüzsgésre. Elsõsorban azért, mert ilyenkor mindenki ott található (egyébként soha)...
Másrészt lakmározás közben könnyebb a megfelelõ hangnemet megtalálni, mint csak úgy sután állva vagy ülve. A sütemény ezenkívül nyelvi és szakmai nehézségeken is átsegíti az embert. Például rágás vagy nyelés közben mormogva, feltûnés nélkül lehet átsiklani bizonyos problémákon, és ez lényegesen egyszerûbb, mint a rágás mellõzésével. Ha a partner szívós és újra rákérdez valamire, amire nem tudunk vagy nem akarunk válaszolni, félre is lehet nyelni. A köhögési roham mértékét a partner szívósságától tegyük függõvé.
Szakmai tevékenységünk a kongresszuson sokrétû lehet úgymint:
a) hozzászólás(ok)
b) elõadás
c) elnöklés szekcióban
d) elnöklés plenáris ülésen.
Csak kezdõ kongresszusi részvevõk választják az a) variánst, abban a tévhitben, hogy a kongresszusokat a kongresszusok tudományos fontossága miatt rendezik. Ezek a többnyire fiatal tudósok sok kellemetlen percet szereznek a hallgatóságnak és az elõadóknak egyaránt. Kérdésük többnyire arcpirítóan konkrét, az elõadás adataihoz kapcsolódó, amivel csak éles felfogóképességüket, kritikai érzéküket stb. akarják fitogtatni. Az elõadó ettõl csak elkedvetlenedik, a hallgatóság meg feszeng, hiszen egyszer mindenkibõl elõadó lehet, s akkor hasonló sorsra juthat, másrészt csak múlik az idõ és késõbb is kezdõdik meg rövidebb is lesz a szünet (sütemény+kávé!!! lásd ott!). Pszichikailag sem pozitív a fiatal tudósok hozzászólásait hallgatni. Tapasztalt, rutinos kongresszusi részvevõ az elõadásoknak mintegy 0,7 százalékát érti meg. Ennek felét részben, másik felét nem ilyen mélyrehatóan. Az elõadások további 0,3 százalékának nem érti a címét. No már most, ha egy fiatal titán csak úgy ukmukfukk hozzászól, azt a látszatot keltheti, mintha õ értené. Ha többször is hozzászól, következésképpen több elõadást is megértett. Ez pedig kifejezetten rossz érzést kelt az emberben.
Éppen ezért a rutinos kongresszusi részvevõ a b) variánst választja, vagyis elõad.
Alapos felkészülés és a latin kultúra ismerete biztos sikert jelent. Ehhez biztos kiindulópont a: verba volant, scripta manent, vagy legalábbis még egy tucat közmondás (persze latinul vagy latinos hangzás utánzásával).
A kongresszusi elõadás elõkészítésének szabályai:
1. Válasszunk olyan témát, ami munkatársaink szakterülete,
2. Eredményeikbõl szûrjük ki azokat, amelyek korszerûek és önmagukban kerek egészet alkotnak;
3. Csoportosítsuk ezeket az adatokat úgy, hogy azt a látszatot keltsék, mintha:
a) évtizedek szorgos munkájának gyümölcsei lennének
b) hihetetlenül szövevényes probléma egy kristályosan tiszta részletét fedezné fel
c) világszenzáció
d) szoros kapcsolatban van az ûrkutatással, iparral, gyógyászattal és mezõgazdasággal
4. Görcsös magolással biflázzuk be az elõadást, hogy egy parányi cetlit szorongatva azt a látszatot kelthessük, mintha ott helyben improvizálnánk. Végtére is egy 8-10 perces elõadást megtartani ugyebár csak nem jelenthet problémát egy szaktekintélynek!...
Az ábrák megszerkesztése viszont kritikus vállalkozás. Legyen sok, lehetõleg túlzsúfolt és apró feliratokkal ellátott ábra. Jó még a színes dia, ügyesen megválasztott szinkópákkal. Pl. táblázatok esetében ideális a kék alapon zöld szöveg, narancssárga alapon piros számok. Így kísérleti eredményeink nem befolyásolhatják következtetéseinket, mert hiszen a mért adatok már a második sorból sem láthatók. Az elsõ sorban ülõk pedig általában a szakma prominens képviselõi, akik különben sem figyelnek oda. Ha meg véletlenül mégis, akkor:
a) nem érdekli õket
b) azt hiszik, hogy rosszul látták
c) nem biztosak abban, hogy minek kellene lenni.
A sok ábra a hallgatóság szempontjából is tapintatos dolog, mert a vetítés alatti sötétségben folyik a hallgatóság állandó kicserélõdése, s minél többet vetítünk elõadásunk alatt, annál több lehetõséget nyújtunk kollégáinknak a ki-be mászkálásra. Ma én neked, holnap te nekem.
Néhány évi kongresszusi nyüzsgés után elérhetõ, hogy az embert szekcióelnöknek hívják meg. Ez sok elõnnyel jár. Ki lehet utazni a kongresszusra elõzetes, az elõadás elkészítésével járó hercehurcák (kísérletezés, írás, ábrák rajzolása stb.) nélkül. Egy szekcióelnököt többnyire küldenek. Jelentõs spórolási lehetõség. Nem kell mást csinálni, mint pár órával a kérdéses szekció elõtt áttanulmányozni a programot. Feltétlenül célszerû a program érintett részét többször hangosan is elolvasni, az esetleg kellemetlen bakik számának némi csökkentése céljából. Néhány nyelvbotlás nem a világ, de arra nagyon ügyeljünk, hogy egész sorokat a felolvasásnál ki ne hagyjunk. Fontos az arckifejezés helyes megválasztása is. Legyen érdeklõdõ, de ne feszült, idõnként bólintani kifejezetten célszerû. Hangos emócióktól még az elõadók esetleges viccei alatt is tartózkodjunk, mert az ördög nem alszik - lehet, hogy valamit félreértünk, s egyedül röhögni szemben a hallgatósággal kifejezetten kínos. Ne figyeljünk az elõadásokra, mert az álmosít. A szekcióelnök viszont nem aludhat el! Serkentõszerek használata - szemben a sportversenyekkel - itt nem tilos, de szedésük nem célszerû, mert kezünk annyira remeghet, hogy nem tudjuk felolvasni a programot. Foglalkozzunk kizárólag az órával és a tíz (8, 12 stb.) percet jelzõ csengõvel vagy lámpával.
Ez a kis elbíbelõdés elegendõ az ébren maradáshoz, ugyanakkor a feszülten figyelõ elnök benyomását kelthetjük. Vetítés alatt semmi esetre se hagyjuk el elnöki székünket! Az ide-oda mászkálás alatt leejthetjük az órát, hasra eshetünk stb. Szekcióelnöknek természetesen teljesen felesleges a korábban ajánlott, kora reggeli nyüzsgés. Elegendõ a továbbiakban (délelõtti és délutáni táplálkozások!) azokra az elõadásokra hivatkozni, amelyeken az elnök szerepét töltöttük be. A további idõ a c) variánsok egyikével tölthetõ, tetszés szerint.
Plenáris ülések elnökévé válni a pálya csúcsa. Itt már mindenféle segédeszköz megengedett (Nobel-díj, tolókocsi, hallókészülék stb.). A kongresszus tulajdonképpen értük van. Mindenki más azért megy oda, hogy körülöttük nyüzsögjön. Keveseknek adatik meg, hogy plenáris ülés elnökévé váljon.
 
 

Tartalomjegyzék    Következõ rész: Az elõadás mûvészete