Cikkírás 
 

„Nincs rémesebb az ûres fecsegésnél.
Talán csak az, ha valaki le is írja.”
(Lehr Miksa)

A cikk megírásával teszi a tudós az i-re a pontot. A cikkben sûríti kísérleti eredményeit, következtetéseit és utal a soron következõ feladatokra. Mindezt a korábbi eredmények tükrében vetíti az érdeklõdõ olvasó elé, hogy az megítélhesse, mennyire új vagy más, amit olvas. A cikkeket két nagy csoportra oszthatjuk:

1. Rövid cikkek
2. Hosszú cikkek.
Rövid cikket minden kezdõ tud írni, legfeljebb olyan lesz, mint egy laposcsont. Vagyis rövid, de nem velõs. Hosszú cikket írni mûvészet, mert ahhoz sok mondanivaló szükséges. Ez pedig nem mindig van. Nem érdektelen tehát azoknak a módszereknek rövid összefoglalása, melyek alkalmasak egy rövid cikkre elegendõ nyersanyagot olyannyira megkeleszteni, hogy hosszú cikk legyen belõle.
Legyen a kiindulási alapunk egy egészen rövid cikkre elegendõ tétel, miszerint aranyhörcsögök mellékvesekérgében B anyag képzõdik az A-ból. Kellékek: 1 db ábra, 2 db irodalmi hivatkozás, összesen 2 gépelt oldal.
 
I. Kelesztési módszer

Az irodalmi hivatkozások bõvítése

Ez a kelesztési módszer kiválóan összeköthetõ ama íróasztalfiók nagytakarításával, amelyben az irodalmazások során felhalmozódott cetlitömeget tároljuk. A cetlik némi rendszerezésével kellõ anyag áll rendelkezésünkre. Az így kelesztett cikk nyitó mondata a következõképpen szól:
Arany-(Goldberger Manó, Hold u. 2.)-hörcsög (Brehm: Állatok Világa I. Rágcs. 365. I.) mellékvese (összef. Bálint: Élettan, 415. 1. Medicina 1960.; lásd még Holtz; Physiologie, Springer 1932.; Holtz: Physiologie, átdolg. kiad. Springer, 1933.; Holtz: Physiologie, 2. átdolg. kiad. Springer, 1936.; Holtz: Physiologie, 3. átdolg. kiad. Springer, 1937.)-kérgében (Mauritz: Ásványtan, I-ll. Tankönyvkiadó, 1947.; Földtani Szemle, 1902-1903.; Geológiai Lexikon, Mûszaki Kiadó, 1952.) B-vegyület (Karrer: Organische Chemie, 213. I. 1945.; Fieser, Fieser: Organic Chemistry, 456. I. 1944.; Dévényi: A szerveskémia ABC-je, 1960.) A-vegyületbõl (Karrer: Organische Chemie 214. I. 1945.; Fieser, Fieser: Organic Chemistry, 457. I. 1944.; Dévényi: A szerveskémía ABC-je, 1960.) képzõdik.
És ez csak az elsõ mondat!
 
II. Kelesztési módszer

Az "anyagok és módszerek" rész bõvítése

Maradjunk meg a B-vegyületnek aranyhörcsög mellékveséjében történõ képzõdésénél. Tehát:
 
"Anyagok és módszerek"


Desztillált víz
Csapvízbõl állítottuk elõ, desztillálással. A lombikból hûtõn keresztül távozó vízgõzt mûanyag kannába kondenzáltattuk. Ellenállását mûszer hiányában nem állapítottuk meg. Minthogy a desztillált víz minõsége a kísérletekhez kritikus, kétszer desztillált vizet használtunk. Ez a minõség már megfelelt.

Konyhasó
Merck. p.a. minõségben szereztük be, de a kísérletekhez nem használtuk. Helyette kereskedésbeli konyhasót alkalmaztunk, de csak elõzetes átkristályosítás után. Az átkristályosításra a magas jódtartalom miatt volt szükség.

Jódtartalmú konyhasó elõállítása
Nátrium-jodidból (Merck. p.a. minõség) a kereskedésbeli konyhasóra jellemzõ mennyiséget mértük a fentiek alapján átkristályosított konyhasóhoz.

És így még csak a legelején vagyunk! Könnyû elképzelni, hogy mi mindent lehet összehordani magáról az aranyhörcsögrõl (tartás, etetés, feldolgozás stb.) és a mérõmódszerekrõl!
 

III. Kelesztési módszer

Az ábrák számának növelése

Ez viszonylag a legegyszerûbb. A-vegyület képzõdése esetében elegendõ tizenhat ábrán bemutatni az átalakulást a hõmérséklet függvényében, fokonként, 22 C és kb. 40 C között. Hogy mért nem lehet ezt egyetlen ábrán? Mert az átalakulás nem függ a hõmérséklettõl és a temérdek görbe egybeesne. Csak külön ábrázolható!
A már idézett átalakulás ábraanyagának növelése kitûnõen megoldható ezen felül a felhasznált anyagok egy részének dokumentálásával. Bemutatható egy ábrán az aranyhörcsög. Ez bizonyára még tetszeni is fog a szentimentálisabb olvasóknak. Külön ábrázolható a mellékvese, nem is beszélve annak kérgérõl. Legvégül pedig bemutatható egy tevenyúltagy, azzal a megjegyzéssel, hogy az egészen más.
A háromféle kelesztési módszer egyidejû alkalmazásával nagy lélegzetû, terjedelmes és azáltal tekintélyt parancsoló munka alkotható.
Azt hallottam, hogy ilyen jellegû cikkek szerzõinek a pokolban ötszázszor kell kézzel lemásolni minden mûvüket.
 
 


 
 

Tartalomjegyzék   Következõ rész: A tudományos vita