„Sokat dolgozni rossz.
Rosszabb csak az, ha nincs mit.”
Már a cím se igaz. Témát lehet adni és
kapni. A téma adódik. Kialakulhat. Létrejöhet
és beindulhat. A témával kapcsolatban minden mozgásforma
lehetséges, csak éppen a választás lehetõsége
kizárt. Kezdjük azonban még egy kicsit elõbb,
hogy a fenti tézist jobban megérthessük. Az íróember
számára a téma az utcán hever. Sokak számára
még a lehajolás sem szükséges, valahogy felröppen
az asztalukra. Szobrászok esetében a helyzet még kedvezõbb,
mert mint köztudott, a szobor benne van a kõben, csak a felesleget
kell leütögetni. Legjobb helyzetben a modern festõk vannak,
mert ha az ég egy világon semmi, de semmi se jut az eszükbe,
sõt, még kedvük sincs a festéshez, nagy sikerrel
szerepelhetnek a világ bármelyik biennáléján
üres vásznukkal Magány Üresség vagy egyszerûen
Kompozíció III cím alatt. Még arra is igényt
tarthatnak, hogy vásznuk a bázeli vagy New York-i Modern
Múzeumba kerüljön.
A tudós témája csak akkor hever az utcán,
ha annyira megutálja, hogy kihajítja az ablakon. Olyat se
hallottam még, hogy egy téma úgy született volna
meg, hogy a felesleget kellett lekapargatni róla. A helyzet ugyanis
általában az, hogy a tudományos munkákban inkább
kevesebb van, mint több, s ha azt a keveset kezdik lekapargatni, nem
marad vissza semmi. Arra pedig végképpen nincs példa,
hogy valaha is üres papírlapokat publikáltak volna a
szakfolyóiratokban. (Mellesleg nem is volna hiba, mert az ilyen
munkákban legalább nem lenne ellentmondás a kísérleti
tények és a következtetések között.)
Elméletileg tehát maradna a témaválasztás.
Igen ám, de ennek rengeteg buktatója van. Nézzünk
meg egy viszonylag egyszerû példát. A képzeletbeli
tudós könyvei között elmerül gondolataiban,
és egyszer csak szinte olthatatlan vágyat és érdeklõdést
érez az iránt, hogy tanulmányozza a madarak látóidegének
molekuláris mûködését. Reálisan
gondolkodik, rögtön a vizsgálati objektumra gondol és
belátja, hogy a legcélszerûbb olyan madáron
kísérletezni, amihez viszonylag könnyen tud nagy mennyiségben
is hozzájutni. Baromfi! Nagyüzemileg nevelik, nem lehet probléma
egy-két kiló szemet beszerezni a kezdeti munkához.
Kiadja az anyagbeszerzésnek a diszpozíciót, s azalatt
az egy-két nap alatt, míg a szemeket megkapja, vázolja
a teendõket:
1. Szükséges vegyszerek beszerzése.Lefekvéskor izgatott remegést érez minden este. Egyre világosabban érzi, hogy milyen apró ösvényen indulhat el a munkában. S egyre türelmetlenebbül várja a nyersanyagot. Az egy-két napból egy-két hét lesz, a napok egyre lassabban múlnak, míg végül is a beszerzõ diadalmasan hoz egy kétes tisztaságú staniclit. Benne közel két kiló tyúkszem; a Széchenyi-fürdõ pedikûrosztályáról.
2. Szükséges mûszerek beszerzése.
3. Új módszer beállításához szükséges irodalom összeállítása
4. Munkatársak meggyõzése.
5. Részfeladatok kiosztása.