Sebek
A sebek definíciója
Az alkalmi
sebek csoportosítása
morfológia
/ eredet
bakteriális fertőzöttség
a traumától,
kialakulástól eltelt idő
mélység
sebgyógyulást befolyásoló tényezők
sebzárás alapján
A műtéti
sebek meghatározó fontosságú tényezői
Bőrmetszés
A műtéti sebek
zárása és fedése
Drainage
Drain
eltávolítás
A
sebzárás szövődményei
Sebfertőzés megelőzése
Sebfertőzés tünetei
és kezelése
A sebgyógyulás
fázisai
A sebgyógyulás
zavarai
Keloid
Hipertrófiás heg
Az alkalmi sebek ellátása
Alapelvek
Sebellátás formái
Az alkalmi sebek
ellátása
A sebkimetszés sémája
Oldatok, kenőcsök
Kötözéstan
Kötöző anyagok rétegei
Kötéstípusok
Innovációk a sebkezelésben
[
vissza az elejére ]
5. Sebek
5.1. A sebek definíciója
Külső hatásra létrejövő, körülírt sérülés, mely minden szervet vagy
szövetet érinthet, s lehet könnyű, súlyos, vagy halálos. A sebzés következménye
savós és alakos vérelemek vesztése, valamint a kültakaró védő szerepének elvesztése,
miáltal a szervezetbe kórokozók, és idegen anyagok kerülhetnek. További
veszélyt jelenthet a testüregek megnyílása és a belső szervek sérülése. A
műtéti sebek a sebészi metszések illetve sebészi feltárás nyomán, általában
steril körülmények között keletkeznek, és ezeket a műtéti beavatkozást követően
rétegek szerint zárja a sebész. Ezzel szemben az alkalmi sebek mechanikai
trauma útján keletkező nyílt/nyitott vagy zárt sérülések. A sebek keletkezhetnek mechanikai, termikus,
kémiai vagy sugárhatásra; mi a továbbiakban csak a mechanikai sérülés hatására
létrejövő sebekkel foglalkozunk.
[ vissza az elejére ]
5.2. Az alkalmi sebek
csoportosítása
1. morfológia / eredet,
2. bakteriális fertőzöttség,
3. a traumától, kialakulástól eltelt idő,
4. mélység,
5. a sebgyógyulást befolyásoló tényezők,
6. sebzárás alapján.
[ vissza az elejére ]
Ad 1. Morfológia / kóroki szempontból a behatolási kapu szerinti
osztályozás
-
Szúrt
seb (vulnus punctum):
hegyes tárgy okozta kicsi, néha jelentéktelennek
tűnő sérülés. Veszélyei: anaerob fertőzés, a viszonylag kicsi bőrseb alatt a
mélyben nagy erek, idegek sérülésének lehetősége.
-
Metszett,
vágott seb (vulnus
scissum et caesum):
éles
tárgy - a fizikai/mechanikai "ékhatás" - által keletkező sérülés. Előbbi
formájában az erőhatás a felszínre inkább tangenciális, míg utóbbinál inkább
merőleges. A sima sebfelszínek tátongása a szöveti rugalmasságtól és/vagy az
adott bőrterület Langer-vonalainak irányától függ. Jelentős vérzéssel jár.
-
Zúzott
seb (vulnus contusum):
tompa erőbehatásra keletkező nyitott vagy zárt
seb. Lényege a külső erőbehatás és a kemény (csontos) alap közötti nyomásos
károsodás. A sebszélek szabálytalanok, tépettek. A vérzés nem jelentős és
feltűnő a súlyos sérüléshez mért jelentéktelen fájdalom (az ún. seb stupor).
-
Szakított
seb (vulnus lacerum):
nagy szakító- nyíró-tépő erő hatására
keletkezik, és bizonyos testrészek inkomplett amputációja következhet be.
-
Lőtt
seb (vulnus
sclopetarium):
kezdete a
bemeneti nyílás, a lövedék szervezeten belül megtett útja a lőcsatorna, az
esetleges kilépési hely a kimeneti nyílás. Közeli lövés esetén a bemeneti
nyílás környékén égési sérülés látható. Jellegzetessége még a sebben maradó
idegentest (besodródó textil, projektil) és a lőcsatorna útjába eső szervek
változatos sérülései.
-
Harapott
seb (vulnus morsum):
jellemzőit a harapott szövet, a harapó
fogazat, valamint a harapás ereje határozza meg. A szakított és tépett seb
jellemzőivel társul. Kiemelten fertőzésveszélyes, akár állati, akár emberi
eredetű!
[ vissza az elejére ]
Ad 2. A
sebek a bakteriális fertőzöttség szerint
-
Tiszta sebek (műtét vagy steril körülmények között) csak a bőr normális körülmények
között észlelhető bakteriális flórája van jelen, nincs gyulladásos folyamat.
-
Tiszta-szennyezett (a tiszta sebek fertőződése endogén, a környezetből, a sebész
kezéről/team tagjaitól, vagy a beteg bőréről származik) olyan műtéti seb, ahol
kontrollált körülmények között történik az emésztő, légző, v. urogenitális
traktus megnyitása.
-
Szennyezett seb (jelentős bakteriális fertőzöttség) a bemetszés akut, nem gennyes
folyamatba történt; jelentős szivárgás a GI traktusból;
-
Erősen szennyezett seb (ismert, távoli forrásból származó fertőzés)
reziduális élettelen szövetek, idült baleseti sebek.
[
vissza az elejére ]
Ad 3. A traumától,
kialakulástól eltelt idő alapján
Akut (mechanikus és egyéb sérülések)
-
Friss
seb: 8 órán belül
-
Régi
seb: a bőr folytonosságának
megszakadását követő 8 órán túl
Krónikus
(vénás, artériás, diabeteses stb. ulcusok,
bőr- lágyrész defektus):
-
a
sebkezelés során 4 héten belül nem javul,
-
a seb 8
héten belül nem gyógyul.
[ vissza az elejére ]
Ad 4. Mélység szerint
-
I. fok: Felületes sebek: abrasio, horzsolás, csak az epidermist és a dermist
érinti, a papillák mélységéig.
-
II. fok: Részlegesen teljes vastagságú sebek: az alsó dermis határig (szőrtüszők
és izzadságmirigyek szigetek maradnak).
-
III. fok: Teljes vastagságú sebek: bőr, bőralatti kötőszövet (szövetveszteség,
tátongó sebszélek).
-
IV. fok: Mély sebek:
- komplex sebek (e.g. laceratio, erek, idegek
sérülése) esetleg a csont- és támasztó rendszer sérülése,
- testüreget megnyitó sebek,
- szervekbe penetráló sebek
[ vissza az elejére ]
Ad 5. A sebgyógyulást
befolyásoló tényezők alapján
A sebgyógyulást számos tényező befolyásolhatja. Gyógyszerek közül pl. a
glükokortikoidok gátolják a fibroblastok növekedését, fehérje bioszintézist,
gyengítik az immunválaszt. Egyes antibiotikumok gátolják a kollagén
bioszintézisét. Citosztatikumok lassítják az anyagcsere folyamatokat.
Gyulladáscsökkentők a vérbőség csökkentésével rontják a seb vérellátását. Általános
állapot, tápláltság, fehérjeszint, vitaminok (B, C, K), nyomelemek (Zn, Mg)
szerepe jelentős. Diabetes mellitus esetén az infekció veszélye; a mikro- és
makrocirculatio károsítása; hyperglycaemia hajlamosít a krónikus sebek
kialakulására. Icterus: a kísérő májműködési zavar befolyásolja a sebgyógyulást;
hasonlóképpen az anaemia, bakteriális/egyéb fertőzések.
[ vissza az elejére ]
Ad 6. A sebzárás alapján
-
Elsődleges
varrat: azonnal sebzárást sebészi szövetegyesítéssel akkor végzünk, ha a
sérüléstől maximum 12 óra telt el, ha a sebben gyulladásos reakció, súlyos
szennyeződés nem látható (lásd alább).
-
Elsődleges halasztott varrat: kezdeti nyitott sebkezelést követően sebészi
szövetegyesítést 3-8 nap múlva végzünk (lásd alább)
-
Korai másodlagos varrat: kezdeti nyitott sebkezelést követően
sebészi szövetegyesítést a sérülést követő 2. hét után végzünk (lásd alább).
-
Késői másodlagos varrat: kezdeti nyitott sebkezelést követően sebészi
szövetegyesítést a sérülést követő 4-6. héten végzünk (lásd alább).
[ vissza az elejére ]
5.3.
A műtéti sebek meghatározó fontosságú tényezői
1. A terület megfelelő előkészítése, tisztálkodás,
borotválás, fektetés, fertőtlenítés, izolálás.
2. Metszésvezetés. A bőrredőkkel párhuzamosan
metszünk (Langer-féle vonalak). A bőrt megfeszítjük, a szikét függőlegesen
tartjuk, határozott metszéssel a subcutan rétegig hatolunk.
3.
Preparálás. Fontos a régió anatómiai
ismerete. Izmot, fasciát rostok mentén választjuk szét. Folyamatos, pontos vérzéscsillapítás!
[ vissza az elejére ]
5.4. Bőrmetszés
A
szikével történő bőrmetszésre az előkészített (lemosott, izolált) műtéti
területen kerül sor, az adott terület ereit, idegeit figyelembe véve. Metszés
közben az operatőr és az asszisztens ujjaikkal a bőrt megfeszítik.
A bőr
átvágását leggyakrabban szikével (pl. #20 penge, #4 nyél) végezzük. Az egyenes
vagy hasas szikét mindig a szükségleteknek megfelelően választjuk ki. A
metszés típusától függően, a szikét tarthatjuk a kézben: 1. tolltartással
(kisebb ívelt metszéseknél, a kezünket megtámaszthatjuk). 2.
hegedűvonó-tartással (a hüvelyk- és a mutató- ill. középső ujjal fogjuk, a
másik két ujj vezeti a szikét, hosszú, egyenes metszéseknél, nagyobb
erőkifejtés).
A bőrmetszés
fontosabb szempontjai
-
nagysága elegendő
legyen a műtét elvégzéséhez,
-
ne sértse a műtéti
területen futó ereket, idegeket,
-
egyenes szélű legyen,
-
a bőrt a felszínre
merőlegesen, egy határozott metszéssel vágjuk át (többszöri próbálkozás
egyenetlen sebszélt eredményez, nem megfelelő a gyógyulás),
-
iránya ne okozzon
bőrfeszülést,
-
a metszés irányát a
műtétre kerülő szerv helyzete határozza meg,
-
a bőrredőkkel (Langer-féle
vonalak) párhuzamosan metszünk (a gyógyhajlam jobb, kisebb a heg),
-
általában magunk felé,
oldalirányú metszésnél jobbkezesek balról jobbra.
-
a metszésnek teljes
hosszában azonos mélységűnek kell lennie:
a/. a
metszés elején a szikét merőlegesen tartva beszúrjuk a kívánt mélységig,
b/. 45°-os szögben metszünk a pengével (nem a hegyével!),
c/. a
metszés végén, a szikét ismét merőlegesen tartva fejezzük be a metszést.
Bőrmetszés
után a potenciálisan szennyezett szikét ledobjuk! A mélyebb rétegekben másik
szikét használunk. A leggyakoribb bőrmetszések testtájak szerint: Kocher-féle gallérmetszés (struma),
sternotomia, thoracotomia, subcostalis (epehólyag, lép), median/paramedian
laparotomia (felső/alsó a köldök felett/alatt), transrectalis/pararectalis/transversalis
laparatomia, suprapubicus Pfannenstiel
(hólyag, uterus, ovárium), McBurney-féle
rácsmetszés (appendectomia), inguinalis metszések (sérv).
[ vissza az elejére ]
5.5.
A műtéti sebek zárása és fedése
-
Fascia
és subcutan: csomós öltések, zsírszövetet nem varrjuk (zsírnekrózis!)
-
Bőrvarratok:
Szövetkímélő technika, bőrszélek pontos adaptációja, feszülésmentes varratok,
sebszélek ischaemiájának elkerülése.
-
Egyszerű
csomós öltések, Donati-féle vertikális matracöltés, Allgöwer, tovafutó
intracutan (felszívódó-nem felszívódó) varrat, öntapadó ragasztócsík,
szövetragasztók, sebkapcsok.
-
Kötés: steril,
paraffinos, antibiotikumos, nem allergizáló, nedvszívó, filmréteg
-
Kötés
rögzítése: ragtapasz, rugalmas pólya, harisnyák, hálók
-
Kötéscsere:
első kötés a 2. posztoperatív napon, fertőzött sebek kötése naponta
-
Varratszedés:
korai: 4-6. nap, jó vérellátású területen (fej, nyak), szabályos varratszedés:
8-10. nap körül
[ vissza az elejére ]
5.6.
Drainage
-
Passzív
(aktív szívás nélkül): csíkok, csövecskék, gumikesztyű ujj. Külön nyíláson át,
az üreg alján keresztül vezetve.
-
Aktív
(negatív nyomással): nyílt, félig zárt és zárt csőrendszerek.
-
Félig
zárt rendszer: az oldalnyílásokkal ellátott csövet külön nyíláson vezetjük ki,
és steril zsákkal látjuk el (Robinson
drainage).
-
Alacsony
nyomású szívás: összenyomható harmonikapalack (Polyvac).
-
Zárt
rendszer erős vákuum szívással: Redon drain.
[ vissza az
elejére ]
5.6.1. Drain
eltávolítás
-
Drain =
idegentest
-
Csökkenő
folyadék mennyiség
-
Megváltozott
sejtösszetétel (típus, szám)
-
Posztoperatív
vérzés: 1-2 nap
-
Bakteriális
fertőzés: 2-5 nap
-
Nagy
üreg, holttér: 3-14 nap
[ vissza az
elejére ]
5.7.
A sebzárás szövődményei
A.)
korai
1. Haematoma, seroma, etc. (ld. ott)
2.
Sebfertőzés (ld. SSI)
Felületes. (1) Lapszerinti pl. erysipelas:
Streptococcus haemolyticus: lymphangitis, lapszerinti bőr alatti gyulladás
(lángnyelv). Kezelés: nyugalom, antibiotikum, bőrgyógyász konzílium. (2)
Körülírt pl. tályog. Bárhol előfordulhat (bőr alatt, izmok között,
subfasciálisan, mellkas, agy, máj). Terápia: agresszív sebészet, drainage.
Idegentest (corpus alienum – filum suppuratio). Évek után is (Rtg!)
Mély: (1) lapszerinti (pl. anaerob necrosis). (2) Körülírt
pl. empyema. Testüregben (pleuraűr, izület). Terápia: feltárás, drainage (Staphylococcus
aureus!)
Kevert. Gangréna: Nekrotikus szövetek, putrid és
anaerob fertőzés, súlyos klinikai kép. Kezelés: széles feltárás és célzott
kezelés
Általános: bacteremia, pyemia, szepszis.
B.)
késői
Hegképződés a szúrcsatornáknál, hipertrophiás heg, keloid, necrosis,
gyulladásos infiltráció, tályog, idegentestet tartalmazó tályog.
[ vissza az
elejére ]
5.8.
Sebfertőzés megelőzése
-
Általános
sebészeti alapképzés
-
Kivizsgálás,
előkészítés
-
Aszepszis
betartása
-
"Gyors" döntések,
széles feltárás
-
Atraumatikus
technikák
-
Vérzéscsillapítás
[ vissza az
elejére ]
5.9.
Sebfertőzés tünetei és kezelése:
Gyulladásos infiltráció ("Notae vero inflammationis sunt quattuor:
rubor et tumor cum calore et dolore". Aulus Cornelius Celsus (25-50 i.e.–45-50
AD) De Medica (1478) Liber III. 10) +
functio laesa (Virchow 1858). Általános terápia, nyugalomba helyezés, esetleg
zárt párakötés. Tünetek fokozódása esetén sebészi feltárás
-
érzéstelenítésben a sebet megnyitjuk;
-
a váladékot lebocsátjuk, pust, nekrotikus
törmeléket, idegentesteket eltávolítjuk;
-
mintavétel bakteriológiai vizsgálatra;
-
a sebet bőségesen kiöblítjük 3%-os H2O2
oldattal (esetleg antiszeptikus oldattal, Betadin, Braunol);
-
a sebet nyitva tartjuk;
-
naponta többször kiöblítjük.
[ vissza az
elejére ]
5.10. A sebgyógyulás fázisai
1.
Hemostasis–inflammatio (0-2 nap)
A gyulladás jeleivel (bőrpír, duzzanat, melegség, érzékenység). A
defektust véralvadék tölti ki, megkezdődik a fibrinképzés, thrombocita
aggregáció. Fokozódik a seb vérkeringése, macrophag és leukocyta mediátorok
képződnek. Kémiai gradiens képzés, bakteriális részek, etc. eltávolítása.
2.
Granulatio–proliferatio (3-7 nap)
A fibroblast- és granulációs szövet jelenléte a meghatározó. A kollagén
és elasztinrostok védelmet adnak a fertőzéssel szemben, és kellő alapot jelent
az re-epithelisatio számára. Az egészséges sarjszövet élénkpiros, nem vérzik.
Angiogenesis: laza extracelluláris matrixban (ECM) fibronectin – ECM kapcsolódás.
3. Remodelling (8. naptól hónapokon át)
(A) Maturatio = ECM remodelling, folyamatos kollagén depozíció, kb. a 8.
naptól hónapokon át tart. A heget intenzív szálképződés jellemzi, erezettsége
csökken, világosabb lesz. Az ECM "laza", végső szilárdságának kb. 20%-át éri el
a 3. héten.
(B) A rostok összehúzódásával a seb megkisebbedik, terhelhetősége nő.
Izületek közelében ugyanezen kontrakció az izület funkciójának beszűkülését eredményezi.
Ez kb. 1 évig kifejezett, de a remodelling meghatározatlan ideig tart.
(C) A heg szakítószilárdsága az eredeti bőr 70%-80%-át éri el.
[ vissza az elejére ]
5.11. A sebgyógyulás zavarai
5.11.1. Keloid
-
Ismeretlen
eredetű, tumor jellegű, főleg afrikai, ázsiai populációt érint;
-
Éles
határú, magasan kiemelkedő, barnás-rózsaszínű, porckemény, a bőr irharétegének
kollagén rosttömegből álló szövetburjánzása;
-
Predilekciós
helyek: praesternalis táj, válltájék, fülcimpa;
-
Szubjektív
panaszokat okoz; állandó progresszió;
Kezelés: cortison, triamciolon, local anaestheticum
együttes sebbe juttatása, posztoperatív besugárzás, maximálisan atraumatikus
technika.
[ vissza az elejére ]
5.11.2. Hipertrófiás heg
-
Vastag
choriummal fedett testrészeken gyakori;
-
Nem hialinizálódó kollagénszálak és gazdag
fibroblast tömeg alkotja;
-
A hegvonal megvastagodása a sérülés vonalát
nem haladja meg
Kezelés: a sebzést követő 3-6. hónaptól fokozatosan,
spontán visszafejlődik; 1-2 év múlva visszasüllyed a bőr szintjére.
|
|
|
Keloid
és hipertófiás heg
|
[ vissza az elejére ]
5.12. Az alkalmi sebek ellátása
5.12.1. Alapelvek
-
Minden
alkalmi (nem műtéti) sebzést fertőzöttnek kell tekinteni, el kell távolítani a
kórokozókat, a devitalizált szöveteket.
-
Az
alkalmi sebzést műtéti sebzéssé kell átalakítani.
Fázisok
|
Teendők
|
Inspekció
|
-
Steril kautélák közötti vizsgálat (sapka, maszk, kesztyű).
|
Anamnézis
|
-
Sérülés körülményeinek tisztázása. Mikor keletkezett a sérülés? Minél
korábban látjuk el a beteget, annál kisebb az infekció veszélye. Szenved-e
olyan betegségben a sérült, ami befolyásolja a gyógyulást (pl. diabetes)? A
sérülés körülményeinek tisztázása segít megítélni az infekció veszélyét.
-
Tetanus oltás érvényességének tisztázása, szennyezett sérülés humán
anti-tetanusz immunglobulin adása (Clostridium tetani ellen). Az illetékes
felvételes traumatológia osztályon történik az oltás és a regisztráció.
-
Veszettség megelőzése: harapott sérülés esetén (oltás Rabipur oltóanyaggal a
0, 3, 7, 14, 30, 90, napokon)
|
Diagnosztikus
eljárások
|
-
Kísérő sérülések kizárása.
-
Keringés, szenzibilitás, motoros funkciók vizsgálata.
-
Csontsérülések kizárására röntgen felvétel.
|
Sebek
ellátása
|
-
A műtéti sebeket az öltéstípusok alfejezetben tárgyaltaknak megfelelően
látjuk el.
-
Az alkalmi sebeket a sérülés mélysége és az infekcióveszélynek megfelelően
elsődleges sebellátással vagy késleltetett módon látjuk el (ld. következő
táblázat).
|
[
vissza az elejére ]
5.12.2.
Sebellátás formái
Ideiglenes sebellátás (elsősegély)
|
Cél: a másodlagos fertőzés megelőzése
|
- sebtisztítás
- vérzéscsillapítás
- fedés
|
Végleges
elsődleges sebellátás
|
A
sebészi szövetegyesítésre sor kerülhet, ha a sérüléstől maximum 12 óra telt
el.
|
- tisztítás,
- érzéstelenítés,
- kimetszés (< 6-8 h, kivéve: arc, kéz),
- varratok
(szúrt, harapott, lőtt, roncsolt sebnél szituációs varratok* + drain)
|
Mindig elsődleges sebzárást végzünk
|
mellüreget
hasfalat
kemény agyburkot áthatoló sérüléskor
|
|
Az
elsődleges sebzárás kontraindikált:
|
Az
alábbi esetekben a sebtoalettet követően a sebet fiziológiás sóoldattal és
steril kötéssel fedjük, nyugalomba helyezzük, majd halasztott varrattal 4-6
nap után látjuk el:
-
gyulladásos jelek láthatók
-
a seb erősen szennyezett
-
az idegentestet nem sikerült maradéktalanul eltávolítani
-
tasakos, erősen roncsolt sebek
-
bizonyos foglalkozások speciális serüléseinél: sebész, hentes, állatorvos,
patológus, bakteriológus
-
harapott, lőtt, mély szúrt sebek
|
- tisztítás
- fedés
- elsődleges halasztott
varrat (3-8 nap)
|
Sosem végzünk elsődleges sebzárást
|
Háborús
sérülések ellátásakor:
- A háborús sérülést aerob és anaerob
baktériumokkal fertőzöttnek kell tekinteni
- A sérültek reakciókészsége elmarad a normálistól
- Az ellátás körülményei háborúsak, ezért elsődleges
ellátást nem végzünk, kivétel koponya, mellkas, has áthatoló sérülése.
|
Alternatívák:
- Elsődleges halasztott
varrat (3-8 nap)
- A sebszélek ragtapaszos
közelítése, későbbi zárással
- Szituációs varratok* + drain
- Korai másodlagos varrat
(> 14 nap )
- Késői másodlagos varrat
( 4 - 6 hét )
- Plasztikai eljárások
|
Elsődleges
halasztott varrat
|
Ha
a fenti 4-6 nap alatt fertőzés jelei nem mutatkoznak, a sebszélek kimetszése
után a bőrt lazán visszaöltjük (vagy a szituációs varratokat csomózzuk).
|
3-8
nap múlva:
-érzéstelenítés,
-kimetszés (sebszél felfrissítése)
- varratok
|
Korai
másodlagos sebzárás
|
Ha
az első ellátást követően a kimetszett seb gyulladás ill. necrosis lezajlása
után kezd sarjadni, a sebszéleket fel kell frissíteni.
|
A sérülést követő 2. hét után:
- érzéstelenítés,
- kimetszés (defektus kimetszése)
- varratok
- drain
|
Késői
másodlagos sebzárás
|
A
sarjadó sebrészeket, heget ki kell
metszeni. Nagyobb defektus esetén transzplantációra lehet szükség.
|
A sérülést követő 4-6. héten:
- érzéstelenítés,
- kimetszés (másodlagosan gyógyuló heg kimetszése)
- varratok
- drain
|
*Szituációs varratok: A varratokat már a primer ellátáskor behelyezhetjük,
és azokat a megfigyelési periódust követően csomózzuk meg.
[
vissza az elejére ]
5.12.3.
Az alkalmi sebek
ellátása
Sérülés mélysége
|
Konzervatív/sebészi ellátás
|
Tisztítás, fertőtlenítés
|
Sebkezelés, fedés, kötözés
|
Horzsolt, nem
gennyező friss felszínes sérülés ("excoriatio")
|
Konzervatív
ellátást igényel
|
Betadine
oldattal való tisztítás, idegentest eltávolítása
|
Mercurochrom
oldattal való kezelés, száradás után steril fedőkötés (mull-lap, majd mull
pólya illetve rugalmas háló). Szükség esetén nyitott sebkezelésre térünk át.
|
Horzsolt, gennyező
sérülés ("excoriatio")
|
Konzervatív
ellátást követően sebészi szövetegyesítő eljárást igényel
|
H2O2
oldattal való tisztítás, majd öblítés fiziológiás sóoldattal
|
Betadine
oldattal való desinficiálás, steril fedőkötés. A sebet nyitottan kezeljük,
másodlagosan zárjuk.
|
Mélyebb áthatoló
mechanikai sérülés (metszett seb:" vulnus scissum"; vágott seb: "vulnus caesum")
|
Sebészi
szövetegyesítő eljárást igényel
|
Betadine
oldattal való tisztítás
|
Vérzéscsillapítás,
sebtoalett, roncsolt szélek excisiója, nyitott sebkezelés, steril fedőkötés.
A sebet másodlagosan zárjuk.
|
Mélyebb
tompa mechanikai sérülés (zúzott seb: "vulnus contusum")
|
Sebészi
szövetegyesítő eljárást igényel
|
Betadine
oldattal való tisztítás
|
Sebtoalett,
roncsolt devitalizált szövetek excisiója, nyitott sebkezelés, steril
fedőkötés. A sebet másodlagosan zárjuk. Transzplantációra lehet szükség.
|
Harapott sebek ("vulnus morsum")
|
Sebészi
szövetegyesítő eljárást igényel, de tilos a primer varrás (kivéve arc)
|
Betadine
oldattal való tisztítás
|
Sebtoalett,
roncsolt szövetek excisiója, nyitott sebkezelés, steril fedőkötés. A sebet
másodlagosan zárjuk. Veszettség profilaxis!
|
Szúrt-lőtt sebek ("vulnus punctum et sclopetarium")
|
Sebészi
szövetegyesítő eljárást igényel.
|
Betadine
oldattal való tisztítás, seb szondázása, idegen test eltávolítása.
|
Sebtoalett,
nyitott sebkezelés, steril fedőkötés. A sebet másodlagosan zárjuk. Speciális
esetekben antibiotikum profilaxis!
|
Gyulladt
sebek kezelése
(Háborús, földdel szennyezett sebek,
idegentestek, ha a sebfalak zegzugosak, rossz immunológiai status)
|
Több
napig tartó kombinált konzervatív és sebészi kezelést követően van lehetőség
sebészi szövetegyesítő eljárásra
|
Zárt
párakötés, nyugalomba helyezés.
Ha
a gyulladásos tünetek fokozódnak:
-
sebészi feltárás érzéstelenítésben
-
a sebet megnyitjuk, a váladékot lebocsátjuk, a necrotikus törmelékeket,
idegentesteket eltávolítjuk
-
a sebet bőségesen kiöblítjük H2O2 oldattal
-
(vagy antiszeptikus, Betadine, Braunol oldattal - akár fiz. sóval hígítva
sebek folyamatos szívó-öblítésére)
-
(vagy Octenisept, melynek előnye, hogy nem csíp)
- (vagy Neomagnolos áztatás főleg végtagokon
- a sebet nyitva tartjuk, naponta többször kiöblítjük
-
a sebből mindig bakteriológiai vizsgálat
|
-
A gyulladásos folyamat lezárulásáig nyílt sebkezelés, naponta sebtoalett,
steril fedőkötés.
-
Gyulladt bőrfelületek nyugtatására (Burow kötés, jegelés,
Zinc-Aluminium tartalmú FoNo-s készítmény)
- Hámosításra (Mercurochromos ecsetelés-Sol. Merbromi FoNo-Mikulitz
kenőcs, Dermasin kenőcs, Bepanten, Neogranormon, Actovegin 5%-os krém,
kenőcs)
- Szagtalanításra (alginát és széntartalmú kötszerek pl. Kaltostat,
Melgisorb stb.)
- Feltisztításra (Fibrolan, Iruxol mono, Mesalt stb.)
- Antibiotikum helyett incisio ill.
Friedrich féle sebkimetszés, gyülem esetén drain
felett zárunk az aszepszis szabályainak betartásával.
|
|
5.12.4. A sebkimetszés sémája
|
[
vissza az elejére ]
5.12.4. Az érzéstelenítés sémája
[ vissza az elejére ]
5.12.5.
Oldatok, kenőcsök:
H2O2
|
3%-os oldat, mely a nekrotizált
szövetek leválását segíti elő. A seben pezsgés figyelhető meg, ha elhalt
részek vannak jelen. Néhány percig hagyjuk a seben, majd fiziológiás
sóoldattal öblítsük le.
|
Betadine, Braunol oldat
|
Jódtartalmú oldatok, mely a
jódtinktúrával szemben közvetlenül érintkezhet a sebbel
|
Octenisept oldat
|
Nem csípő hatású fertőtlenítő
oldat.
|
Mercurochrom ecsetelő
|
Gyógyszertári készítmény, mely
elsősorban felületes sebek esetén használatos, felgyorsítja a hámosodási
folyamatot.
|
Vazelin kenőcs
|
Meggátolja a seb és a kötszer
közötti összetapadást
|
Betadine kenőcs
|
Gátolja a seb fertőződését és
egyben a seb és a kötszer közötti összetapadást.
|
Neogranormon kenőcs
|
Elősegíti a hámosodási
folyamatot, felszínes erózióknál, pörkösödő sebeknél hasznos
|
Burow kenőcs
|
Párakötés alatt segíti a genny
ürülését.
|
Fibrolan,
Iruxol mono, Mesalt
kenőcs
|
Ulcus, stoma, sipoly környékén
alkalmazható fibrolitikus enzimeket tartalmazó hámosító készítmények.
|
[
vissza az elejére ]
5.13. Kötözéstan
Meghatározás: rostos anyagok, amelyek védik és kímélik a sérült
testrészt.
5.13.1. Kötöző anyagok rétegei
1. A sebbel érintkező réteg
(steril, hypoallergén, hogy a sebet ne izgassa). Egyszerű lap (pl. mull lap: jó
nedvszívó, de könnyen a sebbe tapad).
2. Impregnált lap (vazelin,
paraffin: pl. Jelonet). Vannak antiszeptikus anyaggal átitatott kötszerek. A
sebbe nem tapad, óvja a kiszáradástól. Léteznek 0.9 %-os NaCl-dal impregnált
lapok is, melyek a testnedvek hatására oldódnak és segítenek a seb
feltisztításában pl. Mesalt.
3. Abszorbeáló réteg (feladata a
vér, váladék felszívása, tárolása)
4. Rögzítő réteg, feladata a
kötés helyben tartása (ragasztószalagok pl. Centerplast, Leukoplast vagy nagyobb
felületek ragasztására Mefix, Mepore)
[ vissza az elejére ]
5.13.2. Kötéstípusok
Tapadó kötések
Alkalmazzák a fedőkötések helyben
tartására, illetve kisebb sebek egyesítésére, a sebszélek összetartására
(ragtapasz). Az alkalmazás feltételei: a bőrfelszíneken jól tapadjanak és ne
okozzanak allergiás bőrjelenségeket, azaz "bőrbarátok" legyenek. Ismertek
az öntapadó kötések, amelyeknek közepén található a bőrre felfekvő tapadó
részlet. Jó levegőáteresztő és nedvszívó képességgel rendelkeznek.
Sebfedő kötés
Feladata a seb védelme, a
secretum felszívása. A kötszertől elvárható, hogy ne ragadjon a sebbe, jó
szívóképessége legyen és engedje a seb szellőzését: azaz megfelelő környezetet
biztosítson a seb gyógyulásához. A kötés védi a sebet a másodlagos fertőzéstől
és a mechanikus ingerektől. A sebváladék elszívása azért fontos, mert a
váladéktól átitatott kötés alatt a bőr macerálódik és fertőzésforrás lehet. A
kötésbe száradt váladék nyomást gyakorol a környező bőrre és azt tovább
károsítja.
A kötéscserék gyakoriságát a
sebben képződő váladék mennyisége befolyásolja. Kötéscsere kapcsán figyelemmel
kísérjük a sebgyógyulás folyamatát. A duzzadt, fájdalmas seb, a környező bőr
kipirulásával sebfertőzésre utal.
A kötszer készülhet természetes
rostokból (gyapot, selyem), félszintetikus, illetve szintetikus anyagokból. A
természetes rostok előnye a jó nedvszívó képesség, hátrányuk viszont, hogy
könnyen beragadnak a sebbe. A szintetikus anyagok fordítva viselkednek.
Az elsődlegesen zárt sebeket 2-3
napig steril, száraz fedőkötéssel védjük. Ha utóvérzésre, sebfertőzésre van
gyanú, a kötésváltás előbb szükséges. Az indokolatlan, gyakori kötéscsere
fokozott fertőzés veszéllyel jár. Az 5. posztoperatív nap után a reakciómentes
műtéti terület kötés nélkül is hagyható.
Nagy kiterjedésű traumás vagy
égési sebeknél többrétegű poliuretán lapok használhatók (Epigard). Jó nedvszívó
és levegőáteresztő képességgel rendelkeznek. Jó környezetet biztosítanak a
később szükséges bőrtranszplantáció számára.
Nyomókötés
Ideiglenes vérzéscsillapításra
alkalmas, csak kapillárisok és vénák összenyomására elegendő; 40-60 Hgmm
nyomás)
Szorító kötés
Feladata artériás vagy vénás
vérzések csillapítása a vérvesztés megakadályozása céljából a sebészi
ellátásig. A sebet kötözőlappal fedjük, a vérzés helyére gézgombócot helyezünk,
és viszonylag szoros kötéssel rögzítjük. A kompresszió értéke ne haladja meg az
aktuális vérnyomást! A nyomókötés vérellátási zavart okozhat, ezért 2 óránként
fel kell engedni.
Kompressziós kötés
Célja a posztoperatív vérzés
prophylaxisa végtagokon, thrombosis prophylaxis, krónikus lymphoedema
csökkentése.
Különböző anyagokkal végezhető:
- mull-pólya: hátránya a
redőzetképződés, nem elég rugalmas,
- rugalmas pólya,
- szintetikus öntapadó pólya,
- rugalmas harisnya.
A kompressziós kötés
felhelyezésekor óvakodni kell az ablak- és redőképződéstől ("ablak oedema"),
melyek miatt keringési zavarok alakulhatnak ki. A felső végtag e tekintetben
veszélyeztetettebb, mert lágyrészei vékonyabbak, az ideg- és érképletek kevésbé
védetten futnak. Az idegek compressiós károsodása (neuropraxie) és keringési
zavarok (Volkmann-contractura, Sudeck-dystrophia) alakulhatnak ki. A kompressziós
kötést mindig distal felől proximal felé haladva helyezzük fel, hogy a vénás
pangást elkerüljük. A cirkuláris felhelyezés strangulatio veszélye miatt tilos!
Különleges kompressziós
kötések
Kalászkötés. A végtagok
sajátos pólyázása, amely a kötés kalászszerű alakzatát képezi. Előnye
szilárdsága és kevésbé hajlamos redők képzésére. Distal felől proximal felé
helyezzük fel (ld. ábra).
Esmarch-vértelenítés. adott
végtagon körülírt, maximális compressio artériás vérzés csillapítására hasonló
hatás érhető el kb. 10 cm széles gumiszalaggal vagy pneumaticus
vértelepítéssel! Két órán túli vértelenítés tilos!
Rögzítőkötés (retentiós kötés)
Feladata a sérült testrész
nyugalomba helyezése, illetve repositio után helyben tartása. A felhasznált
anyag legyen könnyű, minimális terheléssel jól viselhető. Készülhet rugalmas
pólyából, gipszből, műanyagból, használnak műanyag vagy fémsíneket, pneumaticus
síneket, vattával bélelt csőpólyákat (hátizsákkötés, Charnley-hurok).
Speciális rögzítő/retenciós kötések
Schanz-gallér. Feladata a
nyaki csigolyák nyugalomba helyezése. Anyaga speciális 8-15 cm széles, 1,5 cm
vastag, 50 cm hosszú bélelt pólya. Vattázott rugalmas pólyából is készíthető.
Lazán, körkörösen pólyázzuk úgy, hogy a nyaki gerinccsigolyák mozgását
korlátozzuk.
Desault-kötés (ld. ábra). Feladata
a váll- és könyökízület nyugalomba helyezése. Vattázott rugalmas pólyából vagy
szövethálóból készül. A bőrt hintőporozzuk, hogy az izzadtságtól ne
macerálódjék. A pólyamenetet mindkét hónaljárok, illetve nőknél emlő alatt
vezetjük. Ezután néhány pólyamenetet a mellkas körül körkörösen vezetünk,
ezekkel rögzítve a sérült oldalon a felkart (a könyökízület derékszögben
behajlítva). A pólyamenet az egészséges oldal hónaljárkától a nyugalomba
helyezendő vállon és könyökízületen át az egészséges oldal hónaljához nyolcas
alakban fut.
Gilchrist-kötés (ld. ábra). Feladata
a váll és könyökízület nyugalomba helyezése, könnyebb vállsérülés esetén
szövetháló. Készítéséhez csőpólya használható. A karnak a nyakon át a hátra
való felfüggesztésével korlátozza a váll és könyék ízület mozgásait.
Hátizsákkötés (ld. ábra). A
clavicula törés repositióját, nyugalomba helyezését szolgálja. Vattával
párnázott tömlős pólyából készül, és a pólya vezetése megegyezik a hátizsák
pántjainak alakzatával. A háton való megfeszítésekor ellenőrizni kell a karokon
az artériás (radiális pulzus) és a vénás (kékes livid elszíneződés) keringést.
Naponta ellenőrizni kell, szükség szerint lazítva vagy megfeszítve.
Charnley-hurok (ld. ábra). Feladata
a gyerekkori supracondyler humerus töréskor a könyök nyugalomba helyezése. A
törés repositiója után a könyökízületeket hegyes szögben rögzítjük. A kart a
nyakban történő függesztéssel tartja meg. A radiális pulzust ellenőrizni kell.
Háromszögletű kendő kötés. A
váll-, kartájék sérüléseinél átmeneti rögzítésre, a kar megtartására alkalmas.
A kart a háromszögletű kendőbe helyezzük és a nyakon csomózzuk meg a kendővégeket.
(ld. traumatológia).
Parittyakötés: orrvérzés csillapítására. Az orra buciból
nyomókötést készítünk, majd a fej mögött mull pólyával rögzítjük (ld. fül-orr-gégészet).
Gipszkötések (ld.
traumatológia)
|
Kalászkötés |
|
Desault-kötés
|
|
Gilchrist-kötés
|
|
Charnley-hurok |
|
Hátizsák kötés |
[ vissza az elejére ]
5.14.
Innovációk a sebkezelésben
1. Lucilia sericata, Phaenicia sericata (zöldlégy) kb. 2 mm-es
steril lárvák ("biobag") megemésztik az általuk kedvelt
baktériumokat (pl. MRSA - Methicillin-Resistant Staphylococcus Aureus). Előny:
fertőzött sebek, csökkentik a duzzanatot és a rossz szagot. Hátrány:
potenciálisan fertőzött lárvák, allergiás reakció, csiklandozás, esztétikum.
2.
VAC (Vacuum-Assisted Closure)
terápia. Negatív nyomású szívó drainage. Nem teljesen új elgondolás – a
sebészet évtizedek óta alkalmaz draineket – de újdonság a helyi, negatív
(szubatmoszférikus) nyomás alkalmazása a sebfelszínen át. Előnyök: nedves környezet biztosít, csökkenti
a bakteriális aktivitást, kiüríti és eltávolítja a sebváladékot, elpusztítja az
anaerob bacteriumokat a sebben, csökkenti a kellemetlen szagokat.
Kontraindikált: ismeretlen eredetű, testüregbe vezető fistula, rosszindulatú
folyamat, nekrotikus szövet heggel, kezeletlen osteomyelitis esetén.
..........