HEFOP-3.3.1-P.-2004-09-0040/1.0 Projekt

 SEBÉSZETI MŰTÉTTANI KÉPZÉS

HALLGATÓI ÉS OKTATÓI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS

DEBRECEN, PÉCS, SZEGED

 

1. A konzorcium által működtetett oktatási-képzési rendszer nem csupán a vezérlés elvén működik, a visszajelzés, visszacsatolás döntő fontosságú. Az oktatási minőségfejlesztést rendszeres oktatói megbeszélésekkel, a munkafolyamatok időszakos elemzéseivel segítjük, s mindez a visszacsatolások kiépítését és folyamatos fenntartását igényli.

2. Az előzetes konzorciumi egyeztetések során meghatároztuk azokat a kérdésköröket, tényezőket, amelyeket mérhető módon kívántunk megvizsgálni az oktatási folyamat során (ld.  Véleménykérő minta, 1-3 oldal). Az összegzések és mérések segítik meghatározni, milyen beavatkozásra van/lenne szükség, ha az oktatási folyamat során nem értük volna el a célként kitűzött feladatokat.

3. Az elemzések és minőségértékelések során figyelembe vettük az OMAI Pályázati Igazgatóság által megfogalmazott javaslatokat (1. sz. Projekt Előrehaladási Jelentésünk 2006. január 11.-i véleményezése). Fontos megjegyezni, hogy nem szorítkozhattunk csupán a kimenet minőségének mérésére: az oktatás során hozzáadott érték mérése is nagyon fontos lenne, ennek alapján minősíthetők az egyes képzőhelyek.

4. A mellékelt adatok alapján elvégzett elemzések végeredménye a konzorcium egyesített, közös véleményét tükrözik. Főbb megállapításaink a következők:
- a  kurzusok során változatlanul jelentős és ha lehet, az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a gyakorlat megszerzésére, melyet az osztályozás csak pontatlanul jelezhet.
- az egyéni osztályozásnak esetünkben nincs túl nagy jelentősége, az érdemjegyek hitelessége, érvényessége kétes.
- az egyes képzőközpontokban kapott érdemjegyek nem hasonlíthatók össze tökéletesen, sőt még az egyazon csoportban adott jegyek sem tükrözik megbízhatóan a tudásbéli különbségeket. Az osztályzatok arról sem adnak képet, mit tudnak kevésbé a hallgatók, s mit jobban.

5. Oktatási minőségbiztosításunk során két visszacsatolási mechanizmust alkalmazunk (a hallgatók és az oktatók is értékelték az elvégzett munkákat). Fontos lenne mindkét esetben a kontinuitás és az összehasonlíthatóság, vagyis a nyitótesztet az oktatás fő szakasza, majd utóteszt fogja követni a projekt második értékelési időszakában.

6. A kiértékelő rendszerek egységesítése megtörtént, a kérdések, szempontok összehangoltak, kiértékelésük a numerikus skálák alapján gyors, egyszerű, az eredmények következtetések levonására alkalmasak.

7. A gyakorlatok szakmai megítélése egyértelműen pozitív, a szakmai tudás, manuális fejlődés szempontjából kiemelkedő hasznosságúak.

8. Egyértelmű, hogy a képzési idő meghosszabbítása a javasolt változtatások legfontosabb eleme, a szakirányú, szakma-specifikus elemek erősítése mellett.

9. Az általános sebészi és a minimálisan invazív sebészi hetek esetében a gyakorlati képzés súlyának fokozása szükséges.

10. Fokozni kell az in vitro modellek alkalmazását (lehetőségeit).

11. Az oktatók szakmai megítélése egyértelműen pozitív.

Összefoglalva megállapítható, hogy lényegi tematikai változtatásra nincs szükség, eltérés a tervezettől nem szükséges. A program maximális hallgatói támogatást élvez.