Monitorok
    CRT monitorok
    Az LCD monitor
    A plazmaképernyő
    Egyéb

 

 

[ vissza az elejére ]

Monitorok

    Az endoszkópos kép aktuális megjelenítése a monitoron történik. A kép értékelhetősége az operatőr, az asszisztens és a segédszemélyzet számára egyaránt fontos, a színes monitorral szemben támasztott követelmény a nagy képfeloldáson túl a nagyfrekvencia zavar-védettség. Ennek hiányában az elektrorezekció vagy koaguláció folyamatát a kép széttörése miatt nem lehet nyomon követni. Fontos, hogy a képernyő méretének növelése nem növeli a kép világosságát és felbontását. A jobb monitorok 400-600 vízszintes sor felbontásúak, és általában 36-52 cm képátmérőjűek. Lényeges, hogy az átmérőt teljesen kitöltse a vizsgálandó terület képe.
    Míg a televízióknál a vevőberendezést és a monitort (pl. katódsugaras képernyőt) ugyanazon készülékbe integrálják, videó-endoszkópiánál különálló tartozék, a személyi számítógéphez hasonlóan. A monitor legfontosabb alkatrésze a kijelző (display). A katódsugaras monitorok (Cathode Ray Tube – CRT) az elterjedtebbek, de egyre gyakoribbak a lapos, sík alakzatú képernyők (flat panel display); legsikeresebbek eddig a folyadékkristályos (Liquid Crystal Display – LCD) és a plazma kivitelezésű lapképernyők.

[ vissza az elejére ]

CRT monitorok

    A katódsugárcső „lelke” az elektronnyalábot kibocsátó elektronágyú, és a cső nyakán lévő vízszintes és függőleges eltérítő tekercsek. Az eltérítő jelek hatására a fénypont soronként végigpásztázza a képernyő teljes felületét, másodpercenként huszonötször. A kép rajzolása a bal felső pontból indul. A sugár elindul vízszintesen, és felrajzol egy vízszintes sort, a sor végén a sugarat kioltják, az visszafut ismét a kép bal szélére, de közben függőleges irányban lefelé mozdul. Ekkor megkezdődik a következő vízszintes sor kirajzolása. A tévékép úgynevezett félkép váltásos (interlaced) módon rajzolódik ki, azaz az elektronsugár először a páratlan sorokat rajzolja fel, majd visszafut a kép elejére, és a páros sorok következnek. Egy tévékép 625 vízszintes sorból épül fel, azaz egy ilyen tévékészüléken a legnagyobb függőleges felbontás 625 lehet, de a gyakorlatban ez ennél kisebb.
    Közelről nézve megfigyelhető, hogy az egyes megjelenített ábrák nem folytonos vonalakból állnak, hanem képelemekből (pixel) épülnek fel, de ha elég nagy távolságból nézzük, a megjelenített karakterek folytonos körvonalúnak látszanak. A színek előállításának is ez az egyik alapja, vagyis hogy az emberi szem felbontóképessége véges, másrészt pedig az addíciós színkeverés lehetőséget nyújt egy harmadik szín előállítására (pl. a piros és zöld fényből sárga szín állítható elő). Így jön létre az un. színkör, amely kerületén valamennyi szükséges színárnyalatot teljes szín telítettségben tartalmaz. Ezt a színtelítettséget viszont csak a megfelelő jel csökkentheti a színkörön belül. Ha a kör középpontjához közeledünk, ott már az összes szín telítetlen, vagyis tiszta fehér színt kapunk. Bármely tetszőleges színárnyalat tehát a három alapszínből, a pirosból, a zöldből és a kékből álló színesfény-keverék telítettségének megfelelő gyengítésével egészen a fehér-értékig lecsökkenthető.
    A CRT képernyő kb. 400.000, kb. 0.3 mm átmérőjű képpont-egységet (színelemet) tartalmaz. Ezek mindegyike három fluoreszkáló pontból (színhármas) tevődik össze, amelyek piros, zöld és kék színekben villannak fel. A 400.000 színhármas 1.2 millió fénypontot jelent, ha a katódsugár eltalálja a pontokat (luminiforok) az ezüsttel aktivált cink-kadmium pl. zöld fénnyel villan fel, a cinkszulfid kék fénnyel, az európiummal aktivált ittriumfoszfor-vegyület piros fénnyel. Ha gyors egymásutánban, hármas csoportokban felvillannak, akkor ezeket a szem már nem érzékeli külön-külön, hanem a kívánt keverékszínű színes képponttá olvadnak össze, amelyet a három elektronágyúból kilépő három katódsugár intenzitása határoz meg.
    Standardok: az Európai PAL (Phase Alternate Line), SECAM (Sequentiel Couleur A Mémoire) és az Egyesült Államok NTSC rendszerei különböznek, de működési elveik azonosak.

[ vissza az elejére ]

Az LCD monitor

A hagyományos, doboz alakú katódsugár csövekre alapozott kijelzők utóda az LCD monitor. Lényegében három részből állnak, melyek szendvics módjára illeszkednek egymáshoz. Két vékony, keretbe foglalt üveglap között folyékony kristályokból álló réteg található. Amikor az alapállapotban átlátszó folyadékkristályon elektromos töltést vezetünk át, a folyadék elsötétedik, és alkalmassá válik képek megjelenítésére. LCD monitor esetén a pixelek úgy keletkeznek, hogy miniatűr, sorokba és oszlopokba rendezett tranzisztorokat maratnak az üveglapokba. Az elektromos töltéstől a kristály elsötétül, és látható pontot hoz létre a pixelekben. Képek megjelenítéséhez a pixeleket egyidejűleg aktiválják. Az LCD alapállapotban nem képes színek megjelenítésére, ehhez vörös, zöld és kék szûrõkkel rendelkező alpixelre van szükség. Mindhárom alpixel típus saját fényerővel és árnyékolással rendelkezik, melynek köszönhetően minden színt 256-féle árnyalatban lehet létrehozni. Az alpixelek elektromos töltéssel való modulálásakor tehát összesen 16.8 millió színt lehet létrehozni (a vörös 256 árnyalata, szorozva a zöld 256 árnyalatával, szorozva a kék 256 árnyalatával). Nagyobb méretű LCD-k ma a 14-17 hüvelykes monitorokban pl. 1024x768 képelemet jelenítenek meg, de ritkábban nagyobbakat is bemutatnak

[ vissza az elejére ]

A plazmaképernyő

A működési elve nem sokban tér el a katódsugárcső működésétől, csak a gerjesztés történik más módon. A plazma képernyőben miniatűr cellák találhatók, melyek belső felülete foszforral van borítva. A foszfor gerjesztéséért fotonok felelnek, amelyek a cellákat megtöltő neon- és xenon atomok elektromos gerjesztése során szabadulnak fel. A teljes színspektrum előállításához itt is a három alapszínre van szükség, ezért egy pixelen belül három „alképpont" (subpixel) található. A pixelek „gyújtásáért” a készülék agya a felelős, a képpontok nem egymás után gyulladnak ki, mint a hagyományos tévék esetén, ahogy az elektronnyaláb halad, hanem az LCD-hez hasonlóan ugyanabban a pillanatban, a képernyő teljes felületén.

[ vissza az elejére ]

Egyéb

Oktatási célra vagy konferenciák alkalmával használatosak a nagyméretű (72-95 cm átmérőjű) óriás adatkivetítő monitorok. Autoscan funkciója segítségével automatikusan kerül a monitor összhangba a computermód, valamint a videómód vonalfrekvenciával.