Péley Gábor,Sinkovics István,Tóth József,Farkas Emil,Dubecz Sándor,Köves István

Országos Onkológiai Intézet,Általános és Mellkassebészeti Osztály,Budapest

A hónalji nyirokcsomók daganatos érintettsége vagy áttétmentessége az emlőrák legfontosabb önálló prognosztikai és utókezelést meghatározó tényezője. Az áttétmentes regionális nyirokcsomók eltávolítása viszont terápiás szempontból felesleges. A fizikális és a képalkotó vizsgálatok elégtelen érzékenysége és fajlagossága miatt azonban nem mondhatunk le a hónalji nyirokcsomók eltávolításáról és szövettani vizsgálatáról. A műtét azonban maga is morbiditás forrása lehet (paraesthesia, fájdalom, mozgásbeszűkülés, lymphoedema és a ritka Stewart-Treves syndroma). Az őrszem nyirokcsomó a daganatos nyirokelvezetés első állomása, amelynek eltávolítása és részletes szövettani vizsgálata nagy pontossággal jelzi a daganatos regionális státuszt. Az őrszem nyirokcsomó áttétmentessége esetén a formális blockdissectio elhagyható. Osztályunkon 1997.decembere óta végzünk intraoperatív gamma próba által vezérelt őrszem nyirokcsomó biopsiát technikai-megbízhatósági tanulmány keretén belül. Eddig 54 betegnél végeztük el a műtétet. Az őrszem nyirokcsomót 48 esetben (89%) sikerült azonosítani és eltávolítani, amely 45 esetben (94%) pontosan jelezte a regionális státuszt. Három téves negatív eset (14%) fordult elő, aminek oka feltételezhetően a daganatos nyirokcsomó occlusio jelensége volt. A módszert egyenlőre csak prospektív klinikai tanulmányok keretében javasoljuk alkalmazni.
 
 

A SENTINEL NYIROKCSOMÓ JELENTŐSÉGE EMLŐRÁKBAN

Boross Gábor, *Cserni Gábor, Baltás Béla

Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza Sebészeti és *Pathológiai Osztály Kecskemét

Az emlőrák prognózisának és kezelésének fontos meghatározója az axillaris nyirokcsomó áttékek jelenléte vagy hiánya.Mivel az emlőtumorok műtétekor végzett axillaris blockdissectiok anyagában 40-60 % -ban található metastasis,számos kisérlet irányul arra,hogy az axillaris nyirokcsomó statust dissectio nélkül meg lehessen jósolni.Az egyik legigéretesebb módszer a sentinel nyirokcsomó azonositása és vizsgálata. A Bács-Kiskun Megyei Kórházban 70 esetben végeztünk sentinel nyirokcsomó meghatározást patent kék festékkel.Megfigyelhető volt egy tanulási görbe az eredményességet illetően. 58 esetben azonositottuk a sentinel nyirokcsomót. A tumor nagyság átlag 2,4cm.volt. 36 esetben volt ,ebből 21-ben csak a sentinel nyirokcsomó volt áttétes.19-ben nem találtunk metastasist és csak 3 fals negativ esetünk volt. Összegezve elmondhatjuk,hogy eredményeink megerősitik azt az elméletet,mely szerint a sentinel nyirokcsomó az axillaris áttétek legvalószínűbb helye.
 
 
 
 

MINIMAL INVASIV BEAVATKOZÁS A MELANOMA MALIGNUM LOKO-REGIONALIS TERJEDÉSÉNEK KIMUTATÁSÁRA

(ŐRSZEM NYIROKCSOMÓ BIOPSIA)

Farkas Emil - Péley Gábor - Köves István - Sinkovits István*

Országos Onkológiai Intézet, Sebészeti Osztály.
* Országos Onkológiai Intézet, Nucleáris Medicina Osztály.

A melanoma malignum sebészi kezelésének régen vitatott része, hogy a primer tumor eltávolítása kapcsán elektív blockdissectio történjen-e vagy csak a klinikailag igazolt (vagy gyanús) nyirokáttételek esetén végezzék el a tájéki nyirokcsomó lánc eltávolítását. Morton és mtsai által 1992-ben leközölt módszerrel lehetővé vált a sentinel (őrszem) nyirokcsomó meghatározása különböző tumoroknál. A sentinel nyirokcsomó az elsődleges szűrőláncban a tumor nyirokelvezetéseinek első glandulája. Amennyiben a szövettani feldolgozás során ebben a nyirokcsomóban áttét igazolódik indokolt a blockdissectio elvégzése, ha tumorsejtek nincsenek jelen akkor a “távolabbi” nyirokcsomókban sem várható illetve valószínűsíthető áttét vagyis a blockdissectio indikációja nem áll fenn. Primer cutan (közepes és magas rizikójú) melanoma malignum miatt műtétre kerülő betegeket vontunk be vizsgálatsorozatunkba. Célunk jelenleg a módszer betanulása volt, ez magyarázza a Clark III,- IV, - V - ös betegeken végzett beavatkozásokat (klinikailag egyik betegnek sem volt kimutatható nyirokáttéte és távoli metastasisa). Előadásunkban ismertetjük a sentinel nyirokcsomó biopsiájának (SLNB) technikáját melanoma malignumos betegeknél. Beszámolunk kezdeti eredményeinkről és további kutatási terveinkről.
 
 

MMP-EXPRESSION IN SQUAMOUS CELL CARCINOMA OF THE LUNG AND CORRESPONDING LYMPH NODE METASTASIS.

M.Steinert¹, A.Schütz², Th.Friedrich¹,U.Eichfeld¹, M.Schönfelder¹

Allgemeine Chirurgie, Chirurgische Onkologie und Thoraxchirurgie¹ und Institut für Pathologie² der Universität Leipzig

Aims: Protelytic extracellular matrix degradation is a major step in tumor invasion. Among various proteinases involved in this process, matrix metalloproteinases (MMPs) represent a family of enzymes that are able to degrade all components of the extracellular matrix. The MMPs are divded into three major subclasses: interstitial collagenases, gelatinases and stromyelysins. We examined the expression of these MMPs in primary squamous cell carcinomas
Methods: Immunoroxidase staining for MMP 1, 2 and 9 was performed on 18 resection specimens of lung cancer including 7 cases with lymph node metastasis. Double immunostaining for MMP1, 2, 9 and the mesothel-specific marker HBME-1 was carried out using a modified Labelled-Avidin-Biotin-protocol.
Results: About 90% of the tumor cells in the primary lung cancer and in the lymph node metastasis displayed an immunoreactivity for MMP 1, 2 and 9, whereas 50% of the stromal and normal epithelial cells close to the primary tumor showed an immunostaining for MMP 1, 2 and 9. Results were confirmed by Western blotting.
Conclusions: The expression of MMP 1, 2 and 9 in tumor and stromal cells pictures a common production of endoproteases by elements of tumor and stromal tissue. An identical MMP-pattern in lymph node metastasis exclude a change of MMP-expression during the process of metastasis.
 
 

EMLŐTUMOR CSONTVELŐ MIKROMETASZTÁZISÁNAK KIMUTATÁSA REVERS-TRANSCRIPTASE POLIMERASE LÁNCREAKCIÓ SEGÍTSÉGÉVEL

Dubecz S., Csuka O.⁺, Tóth K.⁺, Péley G., Köves I., Láng I.⁺⁺.

Országos Onkológiai Intézet, Budapest,
Sebészet, Pathogenetika⁺, Chemotherápia⁺⁺

Ismert tény, hogy a nyirokcsomó negatív (LN-) emlőtumor prognózisa az olyan prognosztikai faktorokkal, mint a tumor méret, histologiai grade, stb. pontosabbá tehető. E faktorok ismeretében az LN- betegek jelentős hányada még továbbra is az alacsony rizikójú csoportba tartozik annak ellenére, hogy a recidíva hajlama magas lehet. Ez további prognosztikai faktorok használatát tette szükségessé. A tumorsejt csontvelőbeni jelenléte korrelációt mutat a tumormérettel ill. a relapszussal, továbbá a chemotherápia indikációját is jelentősen befolyásolhatja. A staging vizsgálatokat követő emlőműtét során a csontvelő rutin biopsziáját végezzük el (sternum, vagy crista) a mikrometasztázis igazolására. Kimutatásához a keratin 19 mRNA mérését végezzük el RT-PCR segítségével. Előadásunkban az ezirányú kezdeti tapasztalatainkról számolunk be.
 
 

RECONSTRUCTIÓS SEBÉSZI BEAVATKOZÁSOK A VÁLLÖVI TUMOROK KEZELÉSÉNÉL

Rahóty P., Szendrői M., Antal I., Péley G., Révész Zs., Köves I., Dubecz S., Farkas E.

Országos Onkológiai Intézet Sebészeti és Mellkassebészeti Osztálya és a SOTE Orthopédiai Klinikája, Budapest

A vállöv rosszindulatú daganatainál a regio anatomiai felépítése miatt a csonkító műtét szükségessége hamarabb felmerül, mint más végtagi lokalizációjú tumoroknál. A szerzők a reconstructiós sebészi technikák lehetőségeinek vizsgálatával arra keresnek választ, hogy az onkológiai elvek feladása nélkül mikor végezhető végtagmegtartó műtét a vállövi daganatok sebészi kezelése során. 1985 és 1998 között 138 felső végtagi lágyrésztumoros beteget kezeltek, közöttük 24 betegnél (17,3 %) végeztek functiomegtartó műtétet vállövi localisatiójú tumor miatt. Három betegnél áttéti tumor miatt végeztek scapulectiomat. 11 esetben részleges vagy teljes clavicula resectió, 4 esetben humerus resectió, két esetben teljes humerus transplantatió, 4 betegnél a vállöv képleteinek kombinált resectiója történt. A resectió után reconstructiós lehetőségek optimalizálása céljából multidisciplinaris teamet hoztak létre. Perioperativ mortalitásuk egy esetben volt, két esetben postoperativ vérzés, két esetben sebgyógyulási zavar jelentkezett. Valamennyi betegüket követték. 14 beteg él tumormentesen 15-48 hónap óta. A betegek életminőségének vizsgálata Enneking szerinti beosztást alkalmazva 14 esetben jó, 7 esetben elfogadható, 2 esetben gyenge minősítést kapott. A szerzők hangsúlyozzák, hogy az anatómiai strukturák elemzése, megtartott innerváció és intakt végtagi keringés alapfeltétel a vállövi tumorok functiómegtartó műtéteinek tervezésénél.

Támogatva: ETT 108/96
 
 

PERFORÁTOR LEBENYEK AZ EMLŐ HELYREÁLLÍTÁSBAN

Révész Zsolt, Kásler Miklós, Gulyás Gusztáv

Országos Onkológiai Intézet, Fej-nyak állcsont és rekonstruktív sebészet, Budapest

A daganat miatt részben vagy teljesen eltávolított női emlő plasztikai sebészi helyreállítása Intézetünkben rutin feladattá vált. Döntő szerepe van a saját szövettel történő pótlásnak. Az autológ emlőhelyreállító műtétek fejlődése elékezett a perforátor lebenyekhez pl: DIEP. A helyreállítás elve: optimális szövetpótlás ideális szövettel, de minimális roncsolás károsítás árán. Ennek az elvnek legjobban megfelel a perforátor lebenyek családja. A perforátor lebenyek képzését a domináns perforátorok felismerése tette lehetővé. A DIEP - Deep Inferior Epigastric Perforator - lebeny a rectus izom roncsolásmentes szétválasztása után, az innervatio megtartásával, csak érnyelet, bőrt és subcutan zsírszövetet tartalmaz. Ez az ideális szövet emlőpótlásra. Beszámolunk az első magyarországi tapasztalatainkról, 7 eset kapcsán.
 
 

MASTECTOMIÁT KÖVETŐ PRIMÉR EMLŐPÓTLÁS

Kővári Péter, Kövesi Zsolt

Petz Aladár Megyei Kórház Sebészeti Osztály Győr

A primér emlőpótlás az USA-ban és nyugat Európában az emlőrekonstrukciók felét teszi ki, hazánkban ez a szám mindössze 1-2 %. Az együléses műtét mellett szól, hogy nem rontja a beteg prognózisát, nem idézi elő a tumor szóródását, nem gyakoribb a localis recidiva és pszichés hatása felbecsülhetetlen. Nem csökken a műtét radikalitása, a kozmetikai eredmény jobb. Esetünk bemutatása kapcsán ismertetjük fiatal nőbetegünknél a mastectomiát követő latissimus lebeny elforgatásával történő emlőpótlást, a bimbó-bimbóudvar szabad átültetésével. A kis emlőméret miatt a lebeny elég volt a teljes bőr és volumen pótlására. A bimbó-bimbóudvar szabad transzplantatumként nem tapadt meg, ez a terület spontán, másodlagosan, kelégitő kozmetikai eredményt adva gyógyult. A latissimus lebeny jó választási lehetőség kis emlő pótlása esetén, azonban a bimbó-bimbóudvar kialakítását érdemes második ülésben végezni.