A Tudós életében elkerülhetetlenül eljön
az a pillanat, amikor megszólal a feleség: Élhetetlen
vagy! A Potzaueréknek bezzeg már van ez...ük, az...uk.
Telitalálat. A Tudós ilyenkor egyetlen dolgot tehet, megsértõdve
elvonul és azt a látszatot kelti, mintha jegyzeteibe merülne.
Pedig ki tud ilyenkor másra gondolni, mint az igaztalan vádaskodásra!
Addig-addig emészti magát, míg rájön,
hogy tényleg élhetetlen. Bezzeg a Potzauer!
Ez a fordulópont. Látszólag minden a régi.
Hazatértekor éppúgy, mint eddig, hamar visszavonul
magányába, felcsapja vaskos jegyzetfüzetét, forgatja
a lapokat, de az esze máshol jár. Hogy kellene elkezdeni?!
Mert csak elkezdeni kell, a többi megy már magától.
Napokig emészti magát, természetesen eredménytelenül.
A megoldást a véletlen hozza. A Janka néni unokaöccse
újságíró-gyakornok és be akar vágódni
a fõnökénél. Szinte könyörög,
tessék szíves lenni nyilatkozni a Penetronról, meg
a Penetrographról! Hiszen olyan híres tudósnak tetszik
lenni! Janka néni is telefonált, hogy a Lali elõmenetele
szempontjából ezt igazán meg lehetne tenni!
Tudósunk persze LÁTSZÓLAG vonakodik, de TUDJA,
hogy most vagy soha! Nyilatkozik. A nyilatkozat egyik délutáni
napilapunkban jelenik meg. Így valahogy:
Vastag cím: Pillantás a gondolatokba.Sokemeletes épület a Központi Kutató Kombinát. Halkan nyílik a bejárati ajtó. Kifelé. Alig nyikorog. Balra a portás. Most éppen nincs a helyén. Levetnénk a kabátot, de nincs hova tenni. Kabátban megyünk tovább. Fel a hetedik emeletre. A lift halkan suhan az emeletek között. Megáll. Kiszállunk. Halványkék folyosó. Vakítóan fehér ajtók. Parányi névtáblák az ajtón. Ezésez Géza, az "ilyen meg olyan" tudományok doktora. Benyitunk. A laboratórium üres. A mûszerek zümmögése és egérszag tölti meg a kis laboratóriumot. A falon újabb ajtó. Fehér. Benyitunk. Kis dolgozószoba. Hatalmas könyvespolc, tele könyvekkel és tudományos folyóiratokkal. Egyszerû íróasztal, írógéppel. Rengeteg papír mindenfelé. Meg egérszag. Átható. Hirtelen lépteket hallunk a hátunk mögött. Finoman köhint valaki. Megfordulunk. Igen, õ áll ott elõttünk, dr. Ezésez Géza. Kezében egy hatalmas macska. A laboratórium vezetõje. Nem a macska, Õ! Barna szemû, õszes, szemüveges, huszonöt éve kutat.
Még vastagabb: Agyátültetés vagy mûagy?
Soványabb cím: Macskasztárok világa.
A cikknek fergeteges hatása van. Ezen röhög a szakma
három napig. Ezésez Géza elbujdosik, mert már
unja az állandó és szüntelen csipkelõdést.
Arról nem is beszélve, hogy Janka néni is telefonált,
hogy el akar jönni hálálkodni Lali miatt. Már
csak ez hiányzott. Igen. Már csak ez hiányzott. Mert
a cikket elolvasta Z. Z. neves tv-rendezõ is. Éppen nincs
munkája. Egész érdekes figura lehet ez az Ezésez
Géza azzal a vacakkal -gondolja magában. A macska fotogén
és a nézõk szeretik az ilyesmit! Milyen jó
kis mûsort lehetne ebbõl kanyarítani! Telefon, randevú,
megbeszélés, megbízás. A megbízás
lényege: ismeretterjesztõ film vázlata a macska agytevékenységérõl.
Ezésez Gézáné istenként tekint férjére
és lábujjhegyen jár a lakásban. Javult a feketekávé
minõsége is. A konyhaasztalon - csak úgy ad hoc -
kis üveg cseresznyepálinka!
Dr. Ezésez Géza pedig lemerevedve ül megszokott
vackában, és fogalma sincsen arról, hogy mihez kezdjen.
Még sose csinált ilyet. Viszont látott már
tv-mûsort. Ha azt akarja, hogy a nézõ szórakozzon,
akkor változzon át krimiíróvá. Ez nem
megy. Ha ír valamit a Penetronról, úgy ahogy azt TUDJA
írni, akkor az unalmas. Vergõdik, kínlódik,
szenved és idõnként a Potzauerre gondol, aki bezzeg
meg tudná írni. Egyszer aztán suttyomban, anélkül,
hogy gondolt volna rá, szinte magától, csak úgy
könnyedén, kicsusszan belõle a sztori. Így valahogy:
(tv-filmnovella, tizenöt perc)
Macskamama szoptatja kicsinyeit. A kicsinyek gyorsan fejlõdnek. Szépen berendezett szobában rengeteg kismacska játszik. Kisgyerek lép a szobába, a kismacskák körülugrálják. A kisgyerek kis madzagon kis papírlabdát emelget. A sok kismacska ugrál és kapkod a kis labda után. A kisgyerek nevet. A szülõk bejönnek a szobába. Nézik, hogy a kisgyerek nevet. Kismacskák ugrálnak. Szülõk is nevetnek. Apa leguggol, hogy jobban Lássa, hogy nevet a kisgyerek. Mama is leguggol. Kismacskák ugrálnak. Kisgyerek nevet. Mama nevet. Papa nevet. Hirtelen a mama nagyot sikít és székre ugrik. Eltorzult arccal mutogat. Kisgyerek nevet. Papa nevet. Mama sikít. Kismacskák egy kupacban gomolyognak. Kisgyerek nevet. Papa nevet. Mama elájult. Kismacska szájában kisegér. Közeli kép a kisegérrõl. Még látható a kismacska is. Macska egyre halványabb, végül csak a kisegér látható. Kisegér is kezd halványulni. Kisegér áttûnik a laboratórium képébe.
Narrátor szövege: A szag kettõs természetébõl
következik, hogy szagszerû és egyben korpuszkuláris
is. A korpuszkuláris szerkezet legkisebb, már nem osztható
egysége a Penetron. A Penetron a kanegérszag legkisebb egysége.
Már egy Penetron kihat a macska magasabb agytevékenységére.
0,1 Penetron hatására a macska arra gondol, hogy a kan egér
nem is olyan büdös.
Közben a kamera végigpásztázza a laboratóriumot.
Vízcsap. A csap csepeg. Kis lámpácskák villognak.
A mûszer zümmög. Keskeny nõi kéz nyúl
a képbe és levesz egy üvegedényt. Folyadékot
tölt. Mérlegre teszi. Kamera rámegy egy kismacskára.
A kismacska szembenéz a kamerával. A nõi kéz
az edényt a kismacska elé teszi. A kismacska borzolódik.
Kéz benyúl és elveszi az edényt. Kismacska
alszik. Kéz újra be. Másik edény. Kismacska
alszik. Kéz elviszi az edényt. A kismacska alszik. Újra
kéz, edénnyel. Kismacska alszik. Kéz elviszi a kismacskát.
Narrátor: Nem titok többé, hogy mi megy végbe a macska agyában, ha penetronsugárzás hatásába kerül. Ami tegnap még utópia volt, ma már valóság és holnap a gyógyító kéz szolgálatában áll. Vége.
Dr. Ezésez Géza szempontjából teljesen mindegy,
hogy Z. Z., a neves rendezõ az anyagot kissé átdolgozta.
Nem tizenöt perc lett, hanem öt, nem maradt meg a kedves nyitó
képsor a családdal és kismacskákkal, a laboratóriumi
rész is át lett dolgozva, s a kisegér szempontjából
mutatta be a kérdést.
A mûsort egyébként is az ötévesek klubjának
keretében mutatták be szerdán fél négykor,
így a kollégák sem piszkálhatták, hiszen
senki sem látta. A honoráriumot viszont felvette. És
ez még csak a kezdet volt. Mert a mûsort megnézte Y.
Y. a még nevesebb filmrendezõ, aki kilencvenperces játékfilmet
akart csinálni Macskák, egerek és emberek címmel,
melyhez dr: Ezésez Gézát kérte fel szakértõnek.
Jelentkezett az Állatvilágunk szerkesztõsége
és megbízást adott a Macskalexikon szerkesztésére.
Jelentkezett a Közegészségtani Kiadó és
megbízást adott a Harc az egerek ellen címû
kiadvány szerkesztésére. Jelentkezett még ezenkívül
. . . . . . . . . . és a . . . . . . . . . . . . . . is.
Dr. Ezésez Géza hajnala falvirradt. Áradtak a megbízatások,
dolgozott is látástól vakulásig, éjjel
és nappal. Irt cikket és könyvet, tv-riportot és
ismeretterjesztõ filmet. Szerkesztett mûszert és vegyszert,
fordított és ferdített. Megírta a Hörcsögélettan
ÁBC-jét. Aztán a Hörcsögélettan Felsõfokon
c. mûvét. Aztán a Hörcsögök és
az ember c. tanulmánykötetét. A mozikban sikerrel vetítették
a Még Te is Lehetsz Biológus c. úttörõfilmet.
Csurrant is a sok munkáért, néha cseppent is.
Felesége hamar hozzászokott az új állapothoz,
egyre kevesebbet járt lábujjhegyen. Romlott a fekete minõsége
is. Szeszes ital véletlenül se volt már a konyhaasztalon.
A Penetron végül is megtette a magáét. Életmû
lett, publicitást hozott, no meg némi pénzt is. Ezt
a komplex folyamatot összegezi Arkhimédész második
törvénye, mely szerint:
Minden újra átdolgozott Mû értéke annyit nõ, mint az általa kipréselhetõ tiszteletdíj súlya.